39664. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép cementcsövek előállítására

Megjelent 1907. évi szeptember hó 23-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 89664. szám. XVII/d. OSZTÁLY. Gép cementcsövek előállítására. KOHL MIKSA KERESKEDŐ BRESLAUBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 február hó 6-ika Cementcsöveknek dögönyöző oszloppal való előállításánál újabban ékalakú csúccsal ellátott dögönyözőket használnak, még pedig úgy, hogy az oszlopoknak a cementbe való beverésekor, az ék hatásának megfelelően, az ékalakú csúcs alatt fekvő tömeg a cső hosszirányában nyomatik össze, míg az ék szélein lévő cementtömeg az oldalfalakra préselődik és így bizonyos tekintetben előzetes nyomást szenved. A már ismert gépek, melyek cementcsövek előállítására szolgálnak, az ékalakú dögönyöző oszloppal elért hatást nem tudják kifejteni, mert azok mind azon az elven alapulnak, mely szerint az utána töltött u '.yagot a már formázott anyagra nyomással kenik rá, de ezáltal az anyagnak előzetes összenyomás, mint az az ékalakú dögönyöző oszlop oldalfalainál történik, nem állhat be. Jelen találmány szerint gép segélyével ugyanazon hatás érhető el, mint az ékalakú dögönyöző oszloppal. A jelen gépnél a cementtömeg a mag és köpeny közé forgó hengerek által egyenletesen szoríttatik be. A hengerek ezen műveletnél az előttük fekvő anyagon haladnak és részben maguk előtt, részben maguk alá szorítják, miáltal a cementtömeg a lassanként növekedő nyomás segélyével az alatta lévő, már hengerelt rétegre lesz fölrakva. A rajz 1. ábráján a művelet van föltüntetve (b) azon anyag, mely (c) henger mozgásánál a már hengerelt (a) tömegre vitetik föl. A (c) henger előtt fekvő (d) cementtömeg először az (e) nyíl irányában ragadtatik meg ós a dögönyöző ék behatolásához hasonló nyomást szenved azon különbséggel, hogy a dögöuyöző ék hatása kétoldalú, jelen esetben azonban csak egyoldalú. Ezen egyenletesen emelkedő nyomásnál az anyag egyenletes sűrű lesz, mielőtt a tulajdonképeni hengerlés a már hengerelt (a) rétegen kezdődnék. Amennyi anyag a (c) henger előtt fekvő tömegből, mint legsűrűbb réteg, a mag és köpeny közé behengerelhető, az a (c) henger és az alatta fekvő (a) réteg közé jut, míg a (c) henger a fölösleges tömeget maga előtt viszi és a folytonos nyomásnak teszi ki. A rajz az új présnek két kiviteli módozatát mutatja. A 2. és 3. ábrában föltüntetett kiviteli alak módjánál a (g) hengerek a (h) mag