39653. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mészhydrátból és töltőanyagokból álló műkövek keményítésére szénsavval vagy szénsavtartalmú gázokkal

Megjelent 11J07. évi szeptember hó ííO-án. MAGY. jó^ KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 39653. szám, xil/f. OSZTÁLY. Eljárás mészhydrátból és töltőanyagokból álló műkövek keniényítésére szénsavval vagy szénsavtartalmú gázokkal. SCHWANENBEBG ERICH MŰÉPÍTÉSZ ÉS BINNE ALBEBT OKL. MÉRNÖK HANNOVERBEN. Bejelentésének napja 1907 március hó 4-ike. Elsőbbsége 1905 december 6-ával kezdődik. Mészhydrátot tartalmazó műkőmasszáknak szénsav vr.gy szénsavat tartalmazó gázok segélyével való keményítésére tudvalevőleg már számos eljárást javasoltak. így ajánlották már egyrészt azon eljárást, melynél közönséges hőmérsékletű szénsavat fokozatosan emelkedő nyomás mellett olyképen "íagynak hatni, hogy egyenletes kb. 32° C. hőmérséklet létesül és tartatik fönn, oly célból, hogy a szénsav teljesen áthatolhasson, másrészt igen magas százalékú szénsavat használtak, hogy a sajtolt darabok igen gyors megkeményedését és szárítását érjék el. Ezen eljárások közül az első különösen azon hátránnyal jár, hogy igen erős szerkezetű edényeket igényel és hogy a sajtolt darabokat előzőleg meg kell szárítani; úgy látszik, hogy ezen eljárás magas százalékú szénsav alkalmazásához van kötve. A második eljárásnak az a lényeges hátránya, hogy nagyon magas százalékú szénsavat igényel és hogy a szénsavnak a mésszel való lekötése folytán keletkező hőmérséklet rövid idő múlva sülyed, mert a behatás a mészhydrátot körülvevő, újonnan képződött kalciumkarbonát folytán nagyon csökken úgy, hogy a keletkezett víz kellő elpárolgása és így a szénsav átható és tartós behatása nem következhetik be. Végül ajánlották már azon eljárást is, mely szerint a mészégető vagy más efféle kemencékből származó forrógázokat közvetlenül a masszából sajtolt formadarabokra hagyják hatni. Ezen eljárásnak különösen az a hátránya, hogy a víznek a likacsokból való elpárolgása a kemencegázok változó összetétele és hőmérséklete mellett, amint az a kemence üzemével jár, megfelelően nem szabályozható. Különösen a mészégető kemencék túlforró gázainak alkalmazása, amint az a kemence gázainak a keményítő kamrába való közvetlen bevezetésénél rendszerint előfordul, azon hátránnyal jár, hogy az előállított kövek porhanyósak ós kevésbé szilárdak. Ennek oka különösen abban rejlik, hogy a víz a kövekből túlhevesen párolog el, ha a víz forrpontjánál lényegesen magasabb hőmérsékletnél, tehát kb. 110° C.-on túl, dolgozunk. A kövek ily módon túlságosan szárazak lesznek és a szénsav a formadarabokban jelenlevő mészhydrát nagy részét nem alakítja át. Mindezen hátrányokat megszüntethetjük,