39652. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mészhydráttartalmú műkőmasszáknak keményítésére szénsavval vagy szénsavtartalmú gázokkal

Megjelent 1907. évi szeptember Iió 20-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 89652. szám. Xll/f. OSZTÁLY. Eljárás mészhydráttartalmú műkőmasszáknak keményítésére szénsavval vagy szénsavtartalmú gázokkal. SCHWANENBERG ERICH MŰÉPÍTÉSZ ÉS RINNE ALBERT OKLEVELES MÉRNÖK HANNOVERBEN. Bejelentésének napja 1907 március hó 4-ike. Elsőbbsége 1905 december 6-ával kezdődik. Mészhydrátot tartalmazó műkőmasszáknak szénsavval vagy szénsavtartalmú gázokkal való keményítésére tudvalevőleg már számos eljárást hoztak javaslatba. így pl. javasolták már azt, hogy a mészkemencékből vagy más effélékből származó gázokat, közvetlenül hagyják a masszából alakított kövekre hatni. Az ilyen eljárás, tapasztalataink szerint különösen azzal a hátránnyal jár, hogy az előállított KÜvek porhanyók és gyönge minőségűek, mert az üzemközben képződő kemencegázoknak változó hőmérséklete és összetétele következtében a kövek keményítése kellőképen nem szabályozható. Javasolták továbbá azt, hogy egyrészt közönséges hőmérsékletű szénsavat fokozatosan emelkedő nyomás alatt akképen engedjenek hatni, hogy egyenletes, kb. 32 C° hőmérséklet létesüljön és tartassék fönn, hogy a szénsav keresztülható befolyását érjük el, másrészt pedig, hogy igen magas százalékos 3zénsavgázt alkalmazzanak, hogy a sajtolt formadarabok gyors keményedése és megszáradása idéztessék elő. Ez utóbbi eljárások közül az első különösen azzal a hátránnyal jár, hogy szilárdan épített tartályokat igényel és hogy a sajtolt formadarabokat előzőleg meg kell szárítani; úgy látszik továbbá, hogy ez az eljárás magasszázalékú szénsavgáz használatához van kötve. A második eljárás hátránya lényegileg az, hogy igen magas százalékos szénsavat igényel és hogy a szénsavnak a mésszel való lekötése alkalmával fejlődő hőmérséklet csakhamar csökken, mert kísérleteink szerint a szénhydratot körülvevő újonnan képződött szénsavas mész folytán a hatás igen gyorsan csökken úgy, hogy a fejlődő víz kellő elgőzölgése és ezzel a szénsavnak átható befolyása végbe nem mehet. Végül ajánlották még a sajtolt formadaraboknak váltakozó kezelését közönséges hőmérsékletű szénsavval és levegővel, hogy a szénsav átható befolyását érjék el. Ezen ismert eljárásoktól jelen eljárás abban különbözik, hogy a formadarabokat váltakozva szénsav, vagy szénsavat tartalmazó gázok behatásának vetjük alá és az eközben fejlődő vízgőzt, illetve a képződő reakcióvizet melegítés útján elgőzölögtetjük. A forró mészkemencegázok, illetve koncentrált szénsav meg nem szakított beha-