39614. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a rekettye hasznosítására fonható rostokká való átalakítása útján

Megjelent 190?. évi szeptember hó 10-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 39614. szám. XIV/a/l. OSZTÁLY. Eljárás a rekettye hasznosítására fonható rostokká való átalakítás útján. WESTDEUTSCHE THOMASPHOSPHAT-WERKE G. M. B. H. CÉG BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1907 február hó 7-ike. A fonott árúk céljára szolgáló nyersanyag árának az utóbbi években való általános emelkedése olyan újabb nyersanyagok, illetőleg növények fölkutatását tette szükségessé, melyek fonható rostokat szolgáltatnak. Ilyen nyersanyagot szolgáltat a rekettye, mely tudvalevőleg Németország sok vidékén, pl. az Eifel-hegységben, azonkívül Dél - Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban majdnem áthatolhatatlan cserjéseket képezve, nagy mennyiségben fordul elő. Beható vizsgálatok ugyanis arra az eredményre vezettek, hogy a rekettye héjának, háncsának és még meg nem fásult részeinek megfelelő földolgozása által oly rostanyagot állíthatunk elé, mely fehérített állapotban külsejére és tulajdonságaira nézve a len és kender között foglal helyet. Ezen fonható rostnak a rekettyéből való előállítására igen egyszerű eljárás szolgál. A rekettyét alkalmas időben levágják, összegyűjtik és a héját a hánccsal együtt lehúzzák, mely utóbbi műveletet legcélszerűbben még a frissen levágott zöld növényen hajtjuk végre. Az így nyert lágy részek többféle módon szabadíthatók meg a kérges alkatrészektől; így pld. elegendő, ha azokat valamely gyönge alkalikus lúggal vagy savval kezeljük. Sőt csupán tiszta vízben való áztatás által is fonható rostokat állíthatunk elő, de ez az eljárás rendes hőmérsékletnél igen hosszú időt venne igénybe úgy, hogy csakis olyankor alkalmazható, ha az áztatást megfelelően magas hőmérséklet mellett és nagy nyomás alatt hajtjuk végre. Alkáliákkal való kezelésnél gyönge szódaoldatok alkalmazása mutatkozott különösen előnyösnek. Az eljárás lényegében a következő: A lehúzott lágy növényrészeket tehát főképen a háncsot szorosan becsomagolva egy tartányba helyezzük és ismert módon gőzzel átnedvesítjük. Ezután IVa—2%"os (Bé. szerint) szódaoldattal kezeljük a növényrészeket és pedig vagy úgy, hogy azokat közvetlenül az oldatba helyezzük, vagy pedig úgy, hogy az oldattal megöntözzük, illetőleg bepermetezzük. Ha a növény már nagyobb mértékben fás, akkor az oldat hatását esetleg marómész hozzáadása által fokozhatjuk. Mikor aztán a lúg a kérges részeket teljesen föloldotta, a rostokat a tartányból kivesszük, mosásnak, szárításnak vetjük alá és ha szükséges, fe-