39596. lajstromszámú szabadalom • Fonóberendezés egyes fonalak előállítására oldatokból

- 2 — rak kicsapására vagy megmerevítésére szol­gál és ennek folytán azt itt röviden «ki­csapófolyadék» néven nevezzük, míg az (a) csövön befolyó viszkózfolyadékot általában «oldat» névvel jelöljük. Amint a rajzban föltüntetett példából lát­ható, a (b) kamara (a) összekötőcsövével légzáróan be van vezetve a (g) kamarába. A (g) kamara (k) feneke szilárdan össze le­het kötve a (k) kamara körfalaival, képez­het azonban, amint a rajzban föl van tün­tetve, a (b) kamarát szilárdan körülfekvő gyűrűt is, melyhez a (g) kamara oldalfalai a (b a) kamarának (g) kamarába való be­srófolásánál (o)-nál szorosan odaszoríttatnak. A (p) zárókupak a (b) kamarát tömören elzárja, oly célból, hogy az oldatnak a (dl) nyílásokon való kifolyását megakadályoz­hassuk. Ezáltal a berendezésnek üzemen kivül való helyezésénél elérjük még azt is hogy az ilyen légmentes zárás folytán az oldat a (b) kamara fenekén nem változik meg, illetve, hogy a nyílások bedugulása stb. nem lép föl és a (p) zárókupak eltávo­lítása után a berendezés azonnal ismét üzem­képes. A végből, hogy a tömören záró (p) zárókupakot könnyen levehessük, az elő­nyösen tetszőleges alakú oldalsó (pl) nyí­lásokkal van ellátva (egy vagy két ilyen nyílás általában elegendő). Ezen zár azon­ban nem képezi a találmány részét. A berendezés a (k) kamarafenék révén az (i) gyűrűs toldaton vagy toldatokon nyugszik, melyek a (h) vezetőhenger belső falán vannak elrendezve. Természetes, hogy ezen összeköttetés bármilyen más tetsző­leges módon is létesíthető. Amint már említettük, több ilyen beren­dezés helyezhető el egy közös edényben, mely bizonyos magasságig kicsapatófolya­dékkal van megtöltve akképen, hogy a (dl) kifolyási nyílások előnyösen ezen folya­dékba bemerülnek. Miután a kicsapófol} adék hatásában lassanként megváltozik, ezért a megfelelő arányban kicsapófolyadékot fo­lyasztunk le az összes berendezésből és ennek megfelelően szabályozzuk a kicsapó­folyadék hozzáfolyását az (f) csövön át. Az oldatnak a (b) kamarán át való bevezeté­séuél a (dl) nyílásokon keresztül finom ol­datsugarak lépnek az alatta lévő kicsapó­folyadékba és a vezetőhenger irányában le­felé fognak haladni. A vezetőhenger ma­gassága a szálak merevedési gyorsaságához képest választatik meg. Minél lassabban merevednek a szálak, annál magasabbnak kell a vezetőhengernek lennie. Sok esetben 30 — 50 cm. magasság elegendő lehet. A szálsugarak a vezetőhenger alsó szegélye alatt körülvezettetnek, azután egy csévére, mely a rajzon nincs föltüntetve, fölteker­cseltetnek ; a csévét a kicsapófolyadék tükre fölött is el lehet rendezni. Lehet továbbá, ami főképen fonalak kimosására és további földolgozására igen előnyös, erre a célra hullámos fölületű csévéket használni. A jelen berendezés segélyével abban a helyzetben vagyunk, hogy a kívánt finom­ságú fonalakat állíthatjuk elő nagyobb számú egyes szálelemekből, amelyek maguk­ban a fonalakban is egyenként megmarad­nak, ami a rendkívüli tartósságot előmoz­dítja és miáltal általában olyan fonalakat kapunk, amelyek a természetes fonalakhoz, pl. a selyemfonalakhoz tartósság, minőség és egyéb tulajdonságaik tekintetében ha­sonlítanak. SZABADALMI IGÉNY. Fonóberendezés egyes fonalaknak oldatok­ból való előállítására vezető edények alkalmazása és a kicsapófolyadéknak a fonalképzés irányában való vezetése mellett, jellemezve azáltal, hogy a fonó­oldatot fölvevő (b) kamara, melynek elő­nyösen kicserélhetően elrendezett (d) fenéklapja több, a fonalalakzatnak meg­felelően alakított (dl) nyílással van el­látva, az oldat megmerevedési fokának megfelelően magas (h) vezetőhengerben van elrendezve és hogy a (d) lap fölött a (b) kamara körül a kicsapófolyadék fölvételére egy második bővebb (g) ka­mara van kiképezve, amelyből a (b) kamara körül lévő (gl) kilépőnyílásokon át a kicsapófolyadék kilép és a kilépő fonóoldat irányában lefolyik. (1 rajzlap melléklettel.) "»:.»' RÉ8ZVÉ«VTÁS8AflXO HYOWOAJA BUDAPCSTt*

Next

/
Thumbnails
Contents