39580. lajstromszámú szabadalom • Gomblyukvarró szerkezet varrógépek számára

— 2 zott (11) kar végén van kiképezve. Ezen (11) kar ágyazására szolgáló (13) agy (5. ábra) fölső részéhez egy további (14) kar is van, ugyancsak mereven megerősítve. Ez utóbbi (14) kar végére beállíthatóan van odaerősítve a (15) csap, mely (17) le­meznek (16) egyenesvonalú hornyába nyúlik bele. Ezen (17) lemeznek az (1) gépállvány­hoz való megerősítése (18) csavarokkal (5. ábra) történik. A (15) csap egy külön (19) szánhoz van erősítve, mely a (14) kar külső végén alkalmazott (21) horonyban tolható el a gomblyukak változó hosszához való alkalmazkodás céljából, k rögzítés a (20) csa­varral történik. Az (1) gépállvány harántirányú mozgatá­sára, mely a gomblyuk egyik hosszirányú oldalának kivarrása után a gomblyuk másik hosszoldalára való áttérés céljából szük­séges, a (6) horonytárcsa fölső (22) hornya (6. ábra) szolgál. Egy szögemeltyű egyik (24) karjának végén alkalmazott (23) csap a (22) horonyba, másik (27) karjának végén alkalmazott (28) csap pedig a már emlí­tett (17) lemeznek (másik) (29) hornyába nyúlik. A gépállvány haránteltolásának beállí­tása céljából a (28) csap ismét egy külön (30) szánra van erősítve, mely a (27) kar­nak (32) hornyában eltolható és a (31) csa­var segélyével tetszőleges helyen rögzít­hető. A (6) horonytárcsának (22) hornya két koncentrikus félkör alakú (33) és (34-) rész­ből és a megfelelő (35) átmenetekből áll. A félköralakú hornyok a gomblyuk hossz­varratainak másik készítése alatti veszteg­lésnek feielnek meg, az átmenetek pedig a gomblyuk két végén szükségelt, a gomblyuk másik hosszoldalára való átállítást eszközlik. A két horony viszonylagos helyzetét úgy kell megállapítani, hogy a hossz- és harántmozgá­sok egymást folytonosan kövessék. 3. ábra a géprészek azon helyzetét mutatja, melyet a gomblyuk egyik végén való varrásnál fog­lalnak el. A (6) horonytárcsa mozgatására a lengő (36) tengelyt használjuk. Ezen tengely kü­lönben a rendes varrás alkalmával a szö­vetnek az egyes öltések után való előtolá­sára szolgál. A (6) horonytárcsa forgó moz­gását következő módon érjük el. A (fi) ho­ronytárcsa agyával egy darabot képez egy külön tárcsa, melynek (39) peremére a (36) lengő tengely által mozgatott (37) lemez, két (38) szemölcse segélyével (7. ábra) súr­lódási kilincs módjára működik. A (37) le­mez egy (41) rúddal ál kapcsolatban, mely utóbbi túlsó végén a (36) tengelyre alkal­mazott (42) karral van összekötve. A (42) karnak és (41) rúdnak kapcsolása oldható és különben is úgy van kiképezve, hogy a (42) kar a (37) lemezt csak a (41) rúdnak a (7. ábrában) nyíllal jelzett egyik irányú mozgása közben viszi magával. A (37) lemez visszaállítására a (43) tekercsrúgó szolgál, melynek egyik vége a (37) lemezhez, másik vége pedig a (8) alaplemezhez (4. ábra) van erősítve. Fönti szerkezet működése következő: A (41) rúd minden nyílirányú mozgásá­nál elfordul a (37) lemez, (38) szemölcsei pedig ráfekszenek a (39) peremre és maguk­kal viszik a (6) horonytárcsát. A (37) lemez visszaállítását a (43) rúgó eszközli, mivel a (42) kar ezen irányban nem viszi magá­val a (41) rudat. Ugyanis az esetben, ha a kar vinné magával a (37) lemezt, ez rúd­jával együtt a másik irányban is nagyon is sokat kilengene úgy, hogy a (38) szemöl­csök elkésve kapcsolódnának a (39) perem­mel. Nehogy a (37) lemezzel együtt a (6) tárcsát is visszaállítsa a (43) tekercsrúgó, ez utóbbin ellenkilincset, illetőleg egyoldalú féket alkalmazunk. Ily féket a (8) alaple­mezre ágyazott (44) lapos vas képez, mely kivágással van ellátva. Ezen kivágásnak ferde (45) éleit a (46) rúgó szorítja a (39) perem falaihoz úgy, hogy a horonytárcsa visszafelé nem lenghet. A tárcsának nyil­iráuyú mozgását ellenben a (45) élek nem akadályozzák. A szövetet lefogó szorító (2., 3. ábra) oldhatóan van az asztalra szerelve és egy (47) harántlemezre erősített (46) lemezből áll. A (47) harántlemez a gépállvány alap­lemeze fölött vízszintesen van a (48) tar­tókat a (49) anyák segélyével (2. ábra) erő­sítjük az asztalhoz,

Next

/
Thumbnails
Contents