39575. lajstromszámú szabadalom • Önműködő ívberakó gyorssajtók, hajtogatógépek és hasonlók számára

_ 4 — alá nyúlnak a tartány legfölső helyzetében és (51) rugók által hozatnak ezen helyzetbe. Az ívemelőt tartó (41) rúd lefelé való mozgásánál a tartány hátsó széle az (50) karokat hátra nyomja, amennyiben a karokon csúszik. Az (50) karok az (51) rugók hatásával ellentétesen hátrafelé mozognak. Az ívemelő végül a (38) tartányból kiálló (45) hengerrel a legfölső ívre fekszik, mely a hengerhez tapad úgy, hogy az ívemelő fölfelé mozogva, a legfölső ívet magával viszi. Az emelőszerkezet fölemelkedésének mértékében az (50) karok az (51) rúgó hatása folytán a fölemelt ív alá mozognak (12. ábra, pontozottan rajzolt helyzet). Ezáltal az ív hátsó vége az (50) karokra fekszik, melyek az ívet a laza, lengethető (46) karokhoz nyomják úgy, hogy az ív a papirrakástól elkülönítve, ezen két karcsoport között tartatik. Az emelőszerkezet fölfelé való mozgásának mértékében a papirív, mielőtt az emelőszerkezet legfölső helyzetébe kerül, a (45) ragadós hengertől elválasztatik, minthogy a papírívet a (37) nehezítő körülbelül középen a papirrakáson tartja. Hogy az emelőszerkezet a papir különböző alakjaihoz illeszkedhessék, a (38) tartány egy (39) kulisszán eltolhatóan van elrendezve. A kulissza a (40) vezetékekben függélyesen vezetett (41) rúd fölső végén ül. A (41) rúd alsó vége (42) görgőt tart, mellyel az egykarú (43) emeltyűre fekszik. Ezen emeltyű (44) excentertárcsán nyugszik, mely a (12) tengelyre van fölékelve; az emeltyű ily módon fölfelé és lefelé menő mozgást kap. E célra továbbá a (39) tengelyt tartó (48) karok az állványzaton beállíthatók. Hogy a papiremelőszerkezetet a papirformátnak megfelelővé tegyük, legelőször a (38) tartányt a (39) kulisszában a papirszélességnek megfelelően beállítjuk és ezután az (50) karokat tartó (49) tengelyt megfelelően előre toljuk és ezen helyzetben rögzítjük. Mialatt az ívemelő az ívet hátsó végénél fölemelte, az ívberakó mellső vége a papirrakásra feküdt, mire a berakó az ív leemelése céljából fölfelé mozgatandó. Közvetlenül az ívberakó mozgása előtt a (30) karok a (37) nehezítőt fölemelik úgy, hogy a hátsó végén már fölemelt papirív az ívberakó által a papirrakásról fölemelhető. Az ívberakó ezután fölfelé mozog és a berakandó papirívet magával viszi. Miután az ívberakó legfölső helyzetébe kerül, a (13) excentertárcsa a (15) emeltyűt kilendíti úgy, hogy az (1) asztal hátrahuzatik. Ennek megtörténte után a berakó fölfelé kezd mozogni, míg a nyomtatóhengerre fekszik, hol a papirívet a marasztok alá fekteti, melyek a papirívet megfogják. A nyomtatóhenger és az ívet tartó henger forgása által (mely henger hajtása az alábbiakban van megmagyarázva) a papirív a berakótól szabaddá tétetik és a nyomtatás helyére vezeti, honnét ismert módon kiszedésre kerül. Az ívberakó (9. és 10. ábra) egy keretszerű (52) tartányból áll, melyben a föltüntetett kiviteli alaknál három (53, bí, 55) henger van egymás fölött elrendezve. A tartányból kissé kiálló alsó (53) henger helyzete magassági irányban nem változtatható, azonban ezen henger kiszerelhetően van ágyazva, míg a fölötte fekvő (54, 55) hengerek egy-egy (56), illetve (57) kengyelben vannak ágyazva. Ezen két kengyel magassági irányban az (58) állítócsavarok által egymáshoz közelíthetők, vagy egymástól eltávolíthatók úgy, hogy az összes hengerek benső érintkezésbe hozhatók, vagy néhány henger vagy az összes hengerek is érintkezésen kívül tarthatók. Az ívberakóban elrendezett hengerek oly masszából készülnek, mely az ívet tapadó erő által tartja, mimellett a hengerek tapadó ereje alulról fölfelé fokozatosan nagyobbodik, hogy az ívberakó önmagát tisztítsa. A tartány (59) csapok segélyével (60) csúszódarabokban (1. és 3. ábra) lengethetően van beágyazva úgy, hogy a tartány önsúlya folytán függélyes helyzetbe áll be. A (60) csúszódarabok a (11) vezetékekben vannak vezetve, melyekbe a (23) csuklós rúd kapaszkodik. Az ívberakó függélyes helyzetének biztosítására a (60) csúszódarabokban excentrikusan van fölfüggesztve és előre igyekezik