39566. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tüzelőanyagok hatásfokának növelésére
- 2 -3. ábra a 2. ábrának E, F, G, H tört sík szerinti metszete, végül a 4. ábra hosszmetszetben, a csövek egyikének fölfüggesztési módját mutatja. Az 1. ábrán (1) rostély, (2) a gőzbevezetésre szolgáló csövek, (21 , 21 ) a kondenzvíz kiürítésére rendelt nyílások, (3, 3) azon kamrák, melyekben a gőznek és levegőnek egymással való elegyítése történik, (4, 4) a csőnyalábok, melyeket a tűzfészeknek kisugárzó melege erélyesen fűt és melyeknek belsejében az elegyítő-kamrából jövő levegő-és gázkeverék keresztül halad, (5, 5) köralakú kimetszésekkel bíró lemezek, melyekben a. csövek föl vannak függesztve, (6, 6) hasonló lemezek, melyekbe a csöveknek alsó végei vannak beszorítva: a (7... 7) nyilak, a gőz mozgásának irányát jelölik, (8... 8) a levegőbeáramlás irányát mutató nyilak, (9... 9) a levegő és gőzkeverék haladásának irányát jelző nyilak, (10, 11, 12) elmozdítható falak, azon célból, hogy a berendezés megvizsgálása és hozzáférhetősége megkönnyíttessék. A 2. ábrán (1, 2, 21 , 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 és 12) megfelelnek azon részeknek, melyek az 1. ábrán hasonló jelzéssel vannak ellátva. (13) a tűztér ajtaja, (14) a hamuszekrény ajtaja, (15) a lánghíd. A 3. ábrán (1, 2, 3, 5, 7, 8, 10, 13 és 15) az előbbi ábrákon hasonló számokkal jelölt részek. A 4. ábrán (5) azon köralakú kimetszésekkel ellátott lemezeknek egyike, melyekbe a csövek föl vannak függesztve. Az eljárásnál követett munkafolyamatot a bevezetésben már eléggé ismertettük. A berendezésnek a mellékelt rajzlapon sematikus ábrákban, példa gyanánt bemutatott kiviteli alakja kettős berendezést tünte^ fel, ipari üzemre szolgáló gőzkazánnal kapcsolatban. A kivitelnek ezen alakjánál a berendezés, nek két félrésze a tűztér hosszában, az oldalfalak mentén talál elhelyezést. A gőz a (2) vezetékeken át jut a (3) elegyítőkamrákba. A légköri levegő viszont a (8) nyilak irányában, átbocsátó szelvéyüket tekintve, szabályozható csatornákon,a vagy más megfelelő mődon vezettetik a (3) kamrába. Ajánlatos a levegő és gőz bevezetését úgy elrendezni, hogy az elegyedés igen hatékonyan menjen végbe és ezáltal lehetőleg benső keveredés jöjjön létre. A levegő és gőz keverékének a tűzcsatorna alá való vezetése a lehetőségig szétosztott vezetékeken keresztül történik, melyek fűtőfölületének összege a rostélyfölülethez viszonyítva, igen tetemes. A rajzokon bemutatott kivitelnél a vezetékek csoportokká vagy nyalábokká összefoglalt fémcsövekből állanak. Ugyané vezetékek azonban esetleg más alkalmas tűzálló anyagból is készíthetők. A bemutatott foganatosítási alaknál a nevezett csövek csekély átmérővel bírnak] és egymáshoz igen közel vannak elrendezve. A súrlódásra való tekintettel a csövek keresztmetszetének összege valamivel nagyobb azon nyílás keresztmetszeténél, melyet az illető rostélynál, a levegőnek a szokásos módon való bevezetésére alkalmazni kellene. A csőnyalábok vagy az ezek helyett alkalmazott más elosztó vezetékek fűtése célszerűen a tűzcsatorna kisugárzó melege segélyével történik, amint az a rajzokon látható kivitelnél is végbe megy. Az elosztó vezeték elhagyása alkalmával, a rostély alatt, a keveréknek szükségszerüleg egy újabb, még pedig az előbbinél hatékonyabb elegyedése következik be. A bensőleg elegyített keveréknek a tűztérbe való behatolása bizonyos gázok fejlődését vonja maga után, meljek az izzó tömegekkel történő érintkezésük alkalmával azonnal elégnek. A tüzelőtérnek (13) ajtaja, valamint a (14) hamuszekrényajtó a berendezés működésének egész tartama alatt légáthatlanul elzárva tartatnak. A 4. ábra példa gyanánt oly elrendezést mutat, melynél a csövek, fölső végüknél (17) karimával vannak ellátva és azoknak segélyével támaszkodnak a fölső (5) csőfalra, míg az alsó (6) csőfalnak kimetszéseibe lsó végeik egyszerűen be vannak szorítva .
