39552. lajstromszámú szabadalom • Gőzsugárral működő kazán-cső-tisztító készülék

- 2 -szerelhessük, a kazán külső és a füstkamra hátsó (e és al) falai által alkotott víztéren át (E) csőcsonk van vezetve. A csőcsonk a falak nyílásain karimázás által erősíttetik meg. Kisebb méretű kazánnál egy ily csőcsonk jön alkalmazásba, mely körülbelül az (a) falnak a tűzcsövekkel borított föliilete közepével fekszik szemben, ha azonban a kazán és ennélfogva a tűzeső említett föliilete is igen nagy, akkor két vagy több csőcsonkot alkalmazhatunk, melyek a tűzcsőfölülettel szemben egyenletesen vannak elosztva. Mindegyik (K) csőcsonk a következőkben leírt csőtisztító készülékkel van fölszerelve. A kazáncsőtísztitó készülék a rajz 1—7. ábráin föltüntetett kiviteli alakjánál két teleszkopszeriien alakított (F, Pl) csőből áll, melyek egymáson csúszhatnak és pedig vagy oly célból, hogy az egyik cső a füatkamrába bevezettessék, mikor a csőtisztító készülék használati állásában van, vagy pedig oly célból, hogy a csövet visszahúzzuk, mikor a készüléket nem használjuk. Láthatjuk tehát, hogy a készülék részei nincsenek fölösleges módon a tűzgázok hatásának kitéve, minek következtében el sem éghetnek. A csőszerű tok külső vagy hátsó (Pl) része az (E) csőcsonk külső részén fekszik és (f) csavarok segélyével tartatik meg helyzetében, Az (f) csavarok oldalt kiugró (fl) füleken mennek át és ezeket a kazán határoló hátsó falával kötik össze. A gőz a külső tokrész hátsó végébe (C) cső segélyével vezettetik, mely a külső tokrész hátsó végén oldalt elálló (g) csőcsonkkal közlekedik. A gőzbevezetést a (g) csőben elrendezett (gl) szeleppel szabályozzuk. A tok belső vagy mellső (F) része a külső csőhöz képest tengely- vagy hosszirányban eltolható. Ezen belső rész előremozgását (h) ütköző határolja, mely a belső cső külső végén van elrendezve ós mely a külső csőrész belső végéből befelé elálló ütközővel jön kapcsolatba. A belső csőrész a leirt előre-és hátrafelé mozgáson kívül a külső csőben még forgó mozgást is végezhet a későbbiekben leírt célból. A mellső csőrész belső végére (I) szájdarab van szerelve, mely a gőzt egymásután a kazán különböző tűzcsöveinek hátsó végeihez vezeti. Az (I) szájdarab a hátsó (i) torkolatból és a mellső (1) kibocsátó részből áll. Az (i) torkolat a mellső (P) cső belső végével akként van összekötve, hogy az (i) rész tengelye körül elfordulhat, mely tengely a mellső csőrész forgástengelyéhez rézsútosan álló tengely körűi elfordulhat. A szájdarab kibocsátó vége szög alatt fekszik ama tengelyhez, mely körül a torkolat a mellső csőben elforog. Az (F) cső forgása által az alatt, mialatt a szájdarab kibocsátó része a mellső cső tengelyéhez képest a legnagyobb szöggel áll kifelé (2. ábra), a gőz köralakú pályán egymásután a kazán tűzesövei felé vezettetik. A szájdarabnak az (P) mellső csőben történő akkénti elforgatása után, hogy a szájdarab kibocsátó vége a mellső cső tengelyével párhuzamosan és lényegében azzal egy vonalban fekszik (1. és 6. ábra), a bevezetett gőz a szájdarabból ama csövek felé vezettetik, melyek a tűzcsőfölület közepén fekszenek. A kibocsátó szájrésznek a mellső (F) csőben akként történő elforgatása által, hogy a kibocsátó vége kisebb vagy nagyobb szöget zár be a mellső cső tengelyével, a köralakú gőzvezeték átmérője megnagyobbítható, illetőleg megkisebbíthető, és pedig ama szélső határok között, melyek között a szájdarab egyáltalán beállítható. Láthatjuk tehát, hogy ezáltal a bevezetett gőzsugarak az összes csöveket érhetik. A gőz a bevezető szájdarabból sűrű és tömör alakban áramlik ki és a kazán minden egyes csövébe egymás után belép. A gőznek a csövekbe történő ezen egymásutáni belépése onnan ered, hogy a szájdarab az (F) mellső csőhöz képest elforog és elmozog úgy, hogy a gőz teljes nyomással löveltetik az egyes csövek felé, miáltal a tűzcsöveknek koromtól való megtisztításánál a legnagyobb hatást érjük el. A mellső (F) cső és a gőzbevezető szájdarab forgató szerkezete úgy van kiképezve hogy e két rész ugyanazon értelemben, azonban különböző sebességgel forognak