39551. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műfonalak mosására és szárítására

Megjelent 1907. évi augusztus hó 31-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 39551. szám. XIV/a. OSZTÁLY. Eljárás mtifonalak mosására és szárítására. FRIEDRICH ERNST WILLY VEGYÉSZ BLATONBAN. Bejelentésének napja 1907 január hó 4-ike Elsőbbsége 1905 junius 15-ével kezdődik. A műfona lakat, melyek pl. azáltal kép­ződnek, hogy valamely celluloze-oldatot fi­nom nyílásokon át dermesztő folyadékba bo­csátunk, ebből fölcsévélés útján kell eltá­volítani. Minthogy azonban a műfonalak­nak szilárdsága ily állapotban rendkívül csekély, megkísérelték a fonalakat fölcsé­vélt állapotukban mosni és szárítani. Ezen műveletnél azonban eddig igen nagy nehézségek merültek föl, amennyiben egy­részt a műfonalakban még benlévő vegy­szereket a leggondosabban ki kell vonni, ha nem akarjuk a fonálalakzatnak megmara­dását az ezt követő szárítás alatt kérdé­sessé tenni, másrészt pedig a fonalaknak sűrű fekvése a csévén a mosó folyadék behatolását erősen gátolja. Ezen nehézsé­geket eddig azáltal igyekeztek leküzdeni, hogy a mosó folyadékot eső alakjában bo­csátották a fonalakat hordó csévékre. A jelen találmány tárgya már most oly eljárás, melynél az imént említett nehézsé­gek teljesen el vannak kerülve és mely teljesen kifogástalan fonalakat szolgáltat. Ezen eljárás abban áll, hogy a csévéket a mosás közben forgatjuk és pedig akként, hogy a mosó folyadék az egész fonalanya­got egyenletesen átjárja és elegendő idő maradjon arra, hogy a mosó folyadék a mélyebben fekvő rétegekbe is behatolhas­son. A csévéket ezen célból vízszintes vagy közel vízszintes tengelyük körül forgatjuk. Gazdaságos üzem tekintetéből előnyös lehe­tőleg nagy átmérőjű csévéket alkalmazni, amennyiben ekkor a fonalréteg vastagsága a fonalmennyiséghez viszonyítva, igen cse­kély. A találmány tárgyát képező eljárás a mellékelt rajzban van szemléltetve, mely­nek 1. és 2. ábrája a mosó szerkezetnek két egymásra mérőleges metszetét tünte­tik föl. Egy vagy több, a (b) fonalakkal körül­göngyölt (a) cséve akként van a (c) mosó teknőben elrendezve, hogy vízszintes (d) tengelyük körül forgathatók, mely utóbbi a teknő falán átjár és kívülről tetszőleges módon forgattatik; a csévék majdnem kö­zépig merülnek a folyadékba úgy, hogy ez majdnem a tengelyig ér. A csévéket a fo­nalak göngyölési irányában oly lassan for­gatjuk, hogy a centrifugális erő a folya­dékot magával ne ragadja. A mozgásnak épen ezen lassúságán alapszik az új műszaki hatás; minthogy ugyanis a csévék lassú forgása következtében a centrifugális erő majdnem zéró, az adhézió és abszorpció folytán magával ragadt folyadéknak elég

Next

/
Thumbnails
Contents