39549. lajstromszámú szabadalom • Újítás melegvíz és meleg levegő előállítására szolgáló készüléken

Megjelent 11)07. évi augusztus hó 31-én. MAGY. SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 39549. szám. II:h. OSZTÁLY. Újítás meleg víz és meleg levegő előállítására szolgáló készülékeken SCHMIDT HANS KERESKEDŐ BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1907 február hó 7-ite. A jelen találmány tárgya újítás meleg víz és meleg levegő előállítására szolgáló készülékeken, mely újítás arra vonatkozik, hogy egyazon készülékkel meleg vizet és a vezetékcsapok átkapcsolása után ugyanazon vezetéken meleg levegőt vezethessünk az elhasználás helyére. Ilynemű készülékek, mint melegvizet és meleg levegőt előállító berendezések fodrászoknál nyerhetnek al­kalmazást, különösen a női haj mosására és szárítására, továbbá mint meleg vizet elő­állító berendezés orvosoknál, laboratóriu­mokban és a háztartásban nyerhet alkal­mazást, végül meleg levegőt fejlesztő ké­szülék gyanánt szárazfűtési és ipari cé­lokra hasznosítható. Fűtőforrásul közönsé­ges világító, fűtő vagy más éghető gázhoz való lángzót használunk, mely sajátságos alakkal és nagy fűtőfölülettel bír, fűtőcső gyanánt pedig legcélszerűbben menetalakú kígyócső szolgál, melynek tekerületei le­hetőleg közel fekszenek egymáshoz. A csatolt rajzon a találmány tárgyát ké­pező .„ issal ellátott készülék példaképem kiviteli alakjában van föltüntetve, neveze­tesen az 1. ábra a készülék oldalnézete a lángzó metszetével, a 2. ábra a fölmelegítendő vizet vagy leve­gőt vezető menetszerű cső fölülnéz?te, a 3. ábra a lángzó és az elosztó cső egy részének fölülnézete, részben metszete, ahol is a lángzócsöveeskék nézetben láthatók. A készülék a tetszőleges alakú és nagyságú (a) alaplemezen vagy talapzaton nyugszik. Ugyané talapzaton egy vagy több (c) el­osztó csőre a (b) lángzó van szerelve, mely (c) csövek a gázvezetékből vagy más gáz­fejlesztő forrásból (d) vezetékcső útján tápláltatnak. A (c) elosztó cső az (f) lángzc­csőhöz vezet, mely ugyancsak elosztó cső gyanánt szolgál és legcélszerűbben négy­szögletes, -megfelelő nagy keresztmetszet­tel bír. Az (f) lángzócső két oldalán ki­sebb (h) csövek vannak elrendezve, melyek (i) lángzólyukakkal úgy vannak ellátva, hogy a levegő kényelmesen hozzájuthat az összes lyukakhoz. A lángzólyukak elosz­tása a fölhevítendő csővezetékek alakjához alkalmazkodik. Ugyancsak az (a) talapzaton megerősí­tett (k) lábakon (m) kígyócső nyugszik, melynek (n o) csavarjai a be- és kibocsátó csapokat alkotják. Az (m) kígyócső közel egymás mellett fekvő zeg-zugos vagy me­netalakú csőből állhat, vagy másként is le­het alakítva. Legalkalmasabbak a vízszin­tes síkban közel egymás mellett fekvő me­netek, melyek csak annyi közbenső térrel búnak, hogy a fűtőgázok átáramolhassanak

Next

/
Thumbnails
Contents