39538. lajstromszámú szabadalom • Szivattyú adott folyadékmennyiségeknek egy tartályból a másikba időszakosan történő átvezetésére
- 2 -Mint az a 2. és 3. ábrán látható, az (A) szivattyúhengerben az (a) dugattyú mozog, melyet a (B) kamarában elrendezett (b) rúgó nyom fölfelé. Az (A) szivattyúhenger és a (B) kamara mellett a (C) kamara van kiképezve, ebben foglal helyet a (e) cső, melybe a szivattyú minden löketénél olajat nyom. át. Az (1) dugattyúrúd az (a) dugattyúba be van csavarva és egy sasszöggel fölerősített (2) hüvellyel van ellátva, melyre a (21 ) gyűrű segélyével a másik végén a (3) lemezre támaszkodó (b) rúgó fekszik. A (3) lemez a (B) kamara fenekét képezi és az (1) dugattyúrúd átvezetésére megfelelő furattal van ellátva. A dugattúrúd fölső végén egy (4) pedál van alkalmazva, melyet lábbal le lehet nyomni, hogy így az (a) du- | gattyút lefelé mozgassuk. A (B) kamarát az (5) födél zárja el, melyben az (1) dugattyúrudat vezetjük. Az (A) szivattyúhenger (6) feneke a (C) kamara alá nyúlik és itt egy (7) olajcsatornát alkot, a (C) kamara fenekébe pedig egy (D) zárócsavar van becsavarva, mely az itt alkalmazott nyílást elzárja. A (D) zárócsavar a (c) olajtúlfolyató csövet viseli, mely a csavarba be lehet forrasztva, vagy evvel csavarmenetek útján lehet kapcsolva. A (D) zárócsavaron ezenkívül (8, 8) furatok is ki vannak képezve, melyek a (c) csövet a szivattyúval kapcsolják. A (C) kamara fölső részét a (10) légnyílással ellátott (9) süveg zárja el. Az (E) olajtartályt karmantyúk kapcsolják össze a szivattyúval és a légnyílással ellátott födél zárja el. Ezenkívül a derékszögű négyszög keresztmetszetű (e) csatorna útján az (A) szivattyúhengerrel és az ugyancsak derékszögű négyszög keresztmetszetű (el) csatornán a (B) kamarával van állandó kapcsolatban. Az (A) szivattyú henger és a (B) kamara az (E) folyadéktartállyal az (e, el) nyílások magasságában van kapcsolva, mint az a 3. ábrán az (e) nyílás esetére látható. Az olaj a (11) csövön folyik le a mótortokba. Nyugalmi helyzetében a dugattyú az (e) csatorna fölött foglal helyet (1. és 2. ábrán). Az olaj az egész szivattyúhengert kitölti, saját súlyának hatása alatt a (7) csatornán a (D) zárócsavar (8) furataiba folyik és a (c) csőben fölemelkedik, míg az (E) tartályban levő olaj szintjét el nem éri. Minthogy a (c) cső valamivel magasabbra nyúlik, mint amily magasságban van az (E) tartályban az olaj szintje, az olaj a (c) csőből ki nem folyhatik. Épúgy nem gyakorolhat a (C) kamara sem lopószerű hatást az olajra, mert ez a kamara a (10) furaton a külső levegővel közlekedik. Ha már most a dugattyút lenyomjuk, a derékszög alakú (e) nyílás alatt levő olajat a szivattyúhengerből kiszorítjuk, ez az olaj a (c) cső fölső élén átbukik és a (C) kama\ rába megy, honnan a (11) csatornán a mótortokba folyik. Amint az (a) dugattyúra ható nyomás megszűnik, a dugattyú a megfeszített (b) rúgó hatása alatt fölemelkedik és nyugalmi helyzetébe tér vissza. Ha a (a) dugattyú mélyebb helyzetben van, mint az (e) nyílás, az (E) tartályból olaj áramlik a dugattyú fölött levő térbe és mikor a dugattyú nyugalmi helyzetébe tért vissza, a (B) tartályban olaj van, melynek szintje magasabb, mint az (E) tartályban lévő olajé. Ez az olaj az (el) nyíláson az (E) tartályba folyik vissza, amint eme nyílás szintjét elérte. Ez a most leírt szivattyú meggátolja, hogy a mótortokban olajtorlódás lépjen föl, mi a közönséges, rúgós visszacsapó szeleppel fölszerelt szivattyúknál igen gyakran bekövetkezik, ha a szelep és szelepülés között szenny gyűlik össze, mely a szelep záródását meggátolja és így az olaj beáramlását folytonossá teszi. Új szivattyúnk tehát arra használható, hogy időszakosan bizonyos meghatározott folyadékmennyiséget vezessünk át egy tartályból a másikba és különösen akkor előnyös, ha eme folyadéknak bizonyos szívóssága (viszkozussága) van. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szivattyú adott folyadékmennyiségeknek egy tartályból a másikba időszakosan történő átvezetésére, azáltal jellemezve,
