39530. lajstromszámú szabadalom • Köszörülőgép spirális fúrók részére
2 — (C) tartója leng; ugyancsak az (A) állvány hordja a (d) csapot is, mely körül a köszörülő korong (D) tartója leng. A (C) tartón van elrendezve a fúró orsójának (F) csapágya és a fúró vezetésére szolgáló (F) gyűrű. Az orsó mozgását a (G) lánckeréktől kapja; a (C) tartón van továbbá még elrendezve az (i) görgő, mely az (A) állványban ágyazott (k) tengelyen ülő (h) excenterre támaszkodik. A görgőnek az excenteren való állandó fekvését az (1) rugó biztosítja. A (D) tartón van elrendezve egyrészt az (E) köszörülőkorong (M) csapágya, másrészt az (n) görgő, mely az (A) állványban ágyazott (p) tengelyen ülő (o) exeenterre támaszkodik. A (q) rúgó biztosítja itt is az állandó fölfekvést. A két (h) és (o) excenter állandóan forog, még pedig két vágó éllel bíró fúróknál a furó orsó kétszeres sebességével. A működés a következő; Mihelyt a furó, tengelye körüli állandó forgásában, egyik szárnyát a köszörülő korongnak fordítja, ezt az (o) bütyök a szárnyra szorítja úgy, hogy ez, elhaladásának egész tartama alatt köszöriiltetik. Evvel egyidejűleg vagy a szárny köszörülési idejének második részében a (h) bütyök fölemeli az (i) görgővel a fúró egész (C) tartóját és így ezt az aláköszörülésre alkalmas helyzetbe hozza. Mihelyt a szárny elvonult a korong előtt, ez az (o) excenter hatása folytán megemeltetik; evvel egyidejűleg a (C) tartó is visszaszáll eredeti helyzetébe. Mikor ezután a fúró másik szárnya kerül a köszörülendő helyzetbe, a folyamat ismétlődik. Az imént említett mozgásoktól függetlenül a fúrónak még egy lassú előrehaladásáról is kell gondoskodnunk. Ezen célból a furóorsó hátsó részéhez csavarmenetekkel ellátott (u) szeg támaszkodik melyet egy a rajzban nem látható csavaranya vesz körül, mely az (F) csapágyban el nem tolhatóan van ágyazva. Az anyán van megerősítve az (s) kilincskerék, mely a (C) tartó minden lengésekor az (A) állványba ágyazott (t) záró fog által egy osztással továbbittatik, miáltal a fúró orsója előre tolatik. Ha a fúrónak, forgó és lengő mozgása helyett, egyenes ide-odajáró mozgást akarunk kölcsönözni, akkor a fúrót szánba ágyazhatjuk és vagy bütyöktárcsa vagy excenter segélyével vezényelhetjük. Igen előnyös elrendezést kapunk, ha a fúrónak a lengő mozgás helyett tengetymenti ide-odajáró mozgást kölcsönzünk. Ezen foganatosítási alak előnye azon alapszik, hogy a fúrónak adandó összes mozgások részére csak egy vezeték szükséges úgy, hogy a könyökök és vezetékek száma, melyek segélyével a mozgás a fúróra vitetik át, a legkisebb mértékre redukáltatik, miáltal a mozgásnak is lehető legnagyobb pontosságát és állandó magatartását érjük el. A 2. ábra a gépnek ily foganatosítási alakját tünteti föl. Az (A) állvány tartja egyrészt a(b) fúróorsó (FI) csapágyát és az (F2) gyűrűt, másrészt az (E) köszörülő korong (D) tartójának (d) csapját is, mely utóbbi részek a rajzban nincsenek föltüntetve. A köszörülő korongot lengő mozgásba hozzuk egy (n) rúdon ülő (o) excenter segélyével (1. ábra), mely az (A) állványba ágyazott (p) tengely körül forog. A fúróorsó mozgását a (G) fogaskeréktől kapja, mely az állandóan forgó és (x) csapágyakban ágyazott (v) tengelynek (Gl) fogaskerekébe kapaszkodik. A fúróorsó hátsó végén van elrendezve az (i) bütyökkel ellátott korong, melyet az (1) rúgó ál landóan a (h) bütyöktárcsához szorít. A (h) bütyöktárcsa vagy helytálló vagy bizonyos meghatározott forgási iránnyal bír, amint ez a rajzból kitűnik. A (h) tárcsa azonban mindig oly alakú, hogy a fúróorsó minden fordulatánál annyiszor mozgattatik előre és hátra, ahány szárnya van a fúrónak, tehát a közönséges kétszárnyú fúróknál kétszer. Ugyanannyi lengő mozgást végez az (E) köszörülőkorong is, amikor is a furószárnyak helyes köszörülése a fúró ide-odajáró és a köszörülő korong lengő mozgásának együttműködéséből áll elő. Amint már említve volt, elegendő a bü-