39525. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rovarok, különösen szőlőtetű elektromos megölésére

Megjelent 1907. évi augusztus hó 31-én. MAGY. KIR. SZABADALMI j||j| HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS B9525. szám. X/». OSZTÁLY. Eljárás rovarok, különösen a szó'ló'tetű elektromos megölésére. MIES EDE VEGYÉSZ KARLSBUHEBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 julius hó 2-ika. Jelen találmány eljárásra vonatkozik, mely oly káros rovarok megölésére szolgál, melyek mint például a szőlőtetű, a talajban és a növénygyökereken élnek. Ismeretes, hogy a rovarok, így a szőlőtetű is, az elektromos áram behatása folytán mégöletnek, ha az egyes állatok testén meghatározott árammennyiség halad át. Azonban a földben és a növénygyökereken élő rovarok elektromos megölésére eddigelé ajánlott eljárások egyikével sem lehet a földet és a növénygyökereket oly intenzitású árammal befolyásolni, hogy minden egyes rovaron a megöléshez szükséges árammennyiség áramoljon át, anélkül, hogy e mellett a növény ne sérüljön meg. Továbbá eddigelé az elektromos áramot nem tudták nagyobb területre, például egy szőlőhegyre gyakorlatiasan olymódon elosztani, hogy egy kivánt mélységig minden köbcentiméter földet oly árammennyiség áramolja át, mely a földben levő rovarok megölésére szükséges. Jelen találmány gyakorlatiasan lehetővé teszi, hogy 1. egy tetszésszerinti intenzitással, kiterjedésffl és mélységgel biró elektromos tnező előállítása által a földben és a növénygyökereken lévő rovarok biztosan megölessenek ; 2. az elektromos áramnak és ezek gyökereire való minden káros behatása elkerültessék. Az előbbit a találmány értelmében azáltal érjük el, hogy a földbe egymástól megfelelő távolságokban és meghatározott mélységig rúdalakú elektródákat dugunk. Ha ezen elektródákba elektromos áramot küldünk, akkor utóbbi a földben sugáralakban kiterjeszkedik, miáltal elektromos mezők állíttatnak elő, melyek intenzitását az áramforrás feszültségének növelése által tetszésszerint erősbíthetjük. Igen érzékeny rovarok megölésére aránylag gyenge áramok elegendők, melyek a növényzetnek nem ártanak. E célra egyen-, váltakozó- vagy intermittáló-áramokat használhatunk. Ellenben az elektromos áram behatásaival szemben kevésbbé érzékeny állatok megölésére megfelelően erősebb áramokat kell használni, melyek azonban a növényzetre káros hatásokat fejthetnének ki. Kísérleteimnél azt találtam, hogy egyenletes elektromos energiamennyiségeknek egy állat testén való átvezetésénél nem közömbös, hogy mily alakban befolyásolják ezen energiamennyiségek az állat testét, azaz, hogy nagy intenzitású áramok rövid ideig vagy kisebb intenzitású áramok megfelelő