39516. lajstromszámú szabadalom • Berendezés segédkerekeknek mótorkocsik megsérült kerekeivel való összekötésére
Megjelent 1907. évi augusztus lió ál-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS B9516. szám. XX/a/2. OSZTÁLY. Berendezés segédkerekeknek mótorkocsik megsérült kerekeivel való összekötésére. DAVIES THOMAS MORRIS ÉS DAVIES WALTER MÉRNÖKÖK LLANELLYBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 december hó 12-ike. Jelen találmány a mótorkocsik vagy egyéb közúti járművek kerekein alkalmazható segédeszközökre vonatkozik, melyek lehetővé teszik, hogy a kocsi a kerekek abroncsaitól függetlenül tovább haladhasson. A találmány tárgya különösen légtömlős kerékabroncsoknál alkalmazható előnyösen. A mótorkocsik és egyéb közúti járművek használóira nézve igen hátrányos az a körülmény, hogy ha valamelyik abroncs használhatatlanná válik, pl. átlyukad, akkor a szükséges javítás sok időbe kerül, mig az abroncs ismét használható lesz. Igen gyakran pótabroncsot is visznek magukkal a megsérült abroncs helyettesítésére, azonban az utóbbi levétele és az új abroncs fölillesztése sok munkát és időveszteséget okoz. Jelen találmány, míg egyfelől ezen hátrányokat megszüntetni van hivatva, másfelől azt az előnyt nyújtja, hogy a kocsi tovább haladhat, anélkül, hogy a megsérült kerék a földet érintené. A találmány lényege egy, a szokásos küllők és agy nélkül szerkesztett segédkoszorú vagy kerék alkalmazásában áll, mely tetszőleges abronccsal, azonban célszerűen légtömlős abronccsal van ellátva. Ezen segédkoszorú vagy kerék alkalmas módon a a kocsi vagy jármű kerekének, vagyis röviden a kocsikeréknek talpára erősíttetik. A segédkoszorúnak a kocsikerék oldalához való erősítése tetszőleges módon, pl. beállítható vagy rögzített kapcsok, lemezek, csapszögek és effélék segélyével történhet. A különböző megerősítési módok közül az alábbi a célnak jól megfelel. Eszerint igen erős kerékabroncsot veszünk s ennek belső kerületére négy kapcsot erősítünk, melyek közül kettő helytállóan vagy mereven, a másik kettő pedig ideiglenesen vagy beállíthatóan van az abroncshoz foglalva. Mindegyik kapocs egyik széle be van hajlítva, hogy a kocsikerék széléhez vagy karimájához legyen erősíthető. A segédkoszorúhoz egy vagy több villa van erősítve, melyek a kocsikerék egy vagy több küllőjét fogják át, oly célból, hogy a segédkoszorú a kocsikerék mentén el né csúszhasson. Ha a kocsikerék abroncsa átlyukad, vagy más okból használhatlanná válik, akkor a segédkereket kívülről a kocsikerék mellé helyezzük és az állandó vagy szilárd kapcsokat a segédkerék legfölső részére illesztjük, azután pedig a kocsikerék megrongálódott abroncsát befelé nyomjuk vagy egészen le is vehetjük. A kocsit most annyira mozdítjuk el, hogy a
