39510. lajstromszámú szabadalom • Újítások robbantó anyagokon

í -100°-ra hevített tartályba 1 kg. mononitronaftalint teszünk s miután ez megolvadt, részletenként 1325 kg. picrinsavat adunk hozzá. Ha az oldat kész, akkor tepsibe öntjük s most már használható. Olvadási pontja 74°. A ricinusolaj hideg állapotban ennek az új nitrocombinációnak körülbelül 5%-át oldja föl. 100°-nál az oldhatóság sokkal nagyobb úgy, hogy most már 80% picronitronaftalin oldódik a ricinusolajban és a lehűlés következtében kristályosodik s megszilárdul. 105— 110°ra hevítve 20 g. ricinusolaj, 20—25 sőt 30 g. picronitronaftalint old föl s a két test egymással kölcsönösen keverhetővé válik. A többi olaj körülbelül úgy viselkedik, mint a ricinusolaj; a lenolajat a meleg kissé megtámadja. A picrobinitrobenzolt úgy készítik, mint a picronitronaftalint, 1 kg. binitrobenzolhoz 1'360 kg. picrinsavat kell venni. E combinatio 88°-nál olvad. A ricinus olaj hideg állapotban 6—7%-ot old íöl belőle, 100°-nyi hőmérséklet mellett az olaj e nitrocombinatióból 50%-ot old; 100°-ou fölül 20 g. olaj 20 g. picronitrobenzolt old föl. Az amidoazobenzol az azobenzol, az azooxydbenzol és a nitrodifenilaminok picratjai körülbelül ép úgy oldódnak az olajban, mint azok az azoszármazékok, melyekből előállították őket, csak a diamidoazobenzol picratja oldható kevésbbé, mint a diamidoazobenzol maga. E picroazoszármazékokat akként állítjuk elő, hogy először 80—100° hőmérsék mellett olajban föloldjuk az azoszármazékot s azután kis adagokban picrinsavat adunk hozzá. Az ily módon nyert oldatok sokkal jobban hevíthetők, mint maguk az azoszármazékok. Ez oldatok egynémelyikét 200°-ra is hevítettük anélkül, hogy rögtönös bomlást vagy robbanást észleltünk volna. Picrinsav helyett rendszerint picraminsavat is használhatunk. A chloratporok gyártásának új módszerei. Hogy ilyféle robbantóanyagot gyárthassunk a nitro- vagy azoszármazékot a legalkalmasabb olajban föloldjuk, miközben, ha ' szükséges, a keveréket a nitroszármazék olvadási pontjáig hevítjük föltéve, hogy a hőmérséklet ilyetén való emelése a nitroszármazék fölbomlását vagy robbanását nem okozza. A nitro- vagy azoszármazékot oly arányban kell föloldani, hogy a legnagyobb nyári melegben kristályosodjék, a mi az olajtömeg megszilárdulását vonja maga után, vagy pedig nagyon pépes maradjon, hogy minden párolgás megakadályoztassék. Ha a föloldás ily föltételek mellett lehetetlen volna, vagy ha annak elérésére a nitro- vagy azoszármazékot a fölbomlásig kellene hevíteni, akkor az általam említett előzetes kezelés módszereihez kell folyamodni, vagyis e nitro- vagy azoszármazékot más nitro- vagy azoszármazékkal kell kombinálni, hogy ezáltal olajban oldhatóbb anyagot nyerjünk, s e kettős terméket azután épen úgy föloldjuk olajban, mint a könnyen oldható nitroszármazékot, Ha az olajos oldat elkészült, akkor megfelelő, körülbelül 100°-ra hevített kavaró készülékbe öntjük úgy, hogy az egész kavarási eljárás alatt folyékony maradjon. Azután hozzáadjuk a lisztet vagy szenet, mit addig gyúrunk belé, míg az olajos oldat jobban beléívódik. Azután apránként beleöntjük a finom porrá tört alkali chloratot vagy perchloratot, miközben a tömegat folytonosan kavarjuk. A kavarást, mely nagyon rövid ideig tart, ha folyékony éghető testet alkalmazunk, addig folytatjuk, míg a keverék igen bensővé lesz. Ezek után már csak a csomagolás marad hátra. Egy jó robbantószernek a következőket kell tartalmaznia: 10—20% oly olajos oldatot, a milyent fönt leírt módon nyerünk, 80—65% alkáli chloratot, 10—15% lisztet, keményítőt vagy szenet. A legutóbb említett anyagok elmaradhatnak, de ez esetben a robbantóanyag következőképen állítandó össze : 20—30% olajos oldat, 80—70% alkáli chlorat.