39501. lajstromszámú szabadalom • Eljárás p-aminodifenylamin monoszulfolsav előállítására

Megjelent ÍÜOT. évi augusztus hó 34-én. MAGY. jgr* KIR. SZABADALMI H IVATAL. SZABADALMI LEIRAS 39501. szám. IV/h/i. OSZTÁLY. Eljárás p-aminodifenylaminmonoszulfosav előállítására. DR ERDMANN ERNST VEGYÉSZ S/M HALLÉBAN. Bejelentésének napja 1907 január hó 30-ika. Elsőbbsége 1905 november 21-ével kezdődik. Difenylaminból közvetlen szulfurálás útján monoszulfosav jelentékenyebb mennyiségben . elő nem állítható, minthogy egyidejűleg két szulfocsoport lép be a molekulába (Gnehm és Werdenberg, Zeitschriít f. angew. Chem. 1899, 1027) és egyéb termékek, mint difenyl­benzidin és difenilbenzidinszulfon, is kép­ződnek melléktermények gyanánt (Kadiera V., Ber. d. d. chem. Ges. 1905, 3575). Ezzel szemben azt tapasztaltam, hogy p-aminodi­fenylamin síinán egy eddig ismeretlen p-ami­nodifenylamimnonoszulfosavvá alakul át, ha a bázisra 120—130 C°-on olyan kénsavat hagyunk hatni, mely legalább 100% mono­hydrátot vagy ezenfelül még anhydridot is tartalmaz. A 49853. számú német szabadalmi leírás­ban ismertetve van egy eljárás p-aininodi­fenylaminszulfosav előállítására akképen, hogy egy rész p-aminodifenylamint három rész4 66° Bé kénsavban oldunk, az ol­datot 170 C°-ra hevítjük, a terméket vízbe öntjük és a kiválott szulfosavat leszűrjük. Ha ezen előírás szerint dolgozunk és a hevítés időtartamát Va órára szabjuk meg, úgy a kapott termékben 15% szulfosavnál többet ki nem mutathatunk; ha pedig a hevítést az említett hőmérsékleten hosszabb ideig folytatjuk, úgy kéndioxydgőzök fej­lődnek és két órai hevítés után a vízbe­öntésnél kiváló termék csak 12 5%-át tar­talmazza a theoretikus, alkáliban oldható szulfosavmennyiségnek. A többi kénsavas aminodifenylaminból és ezen bázis gyantás oldhatatlan bomlási termékeiből áll. Míg tehát közönséges koncentrált kén­savval nem vagyunk képesek a p-aminodi­fenilaminnak csak némiképen is sima, tech­nikailag használható szulfurálását elérni, addig anhydridtartalmú kénsav erre a célra alkalmas. Az anhydridtartalom 20%-ig méhet. Célszerű azonban ilyen szabad anhydrid­tartalom mellett kevesebb kénsavat hasz­nálni és a hevítés időtartamát megrövidíteni, hogy a köunyen végbemenő oxydálást lehe­tőleg elkerüljük. Az ömleszték hőmérséklete is valamivel alacsonyabb lehet igen erős sav használata esetén. Semmiesetre sem szabad nagyobb mérvű kéndioxydfejlődésnek mutatkoznia. A szulfosav megtisztítása végett célszerű az ömlesztéknek vízbeöníése után a nyers terméket alkáliban föloldani és savval ismét kicsapni. Ezen tisztítás útján az esetleg fölületesen zöldre festett szulfosavat is csak­nem színtelen állapotban kaphatjuk meg. 1. Példa. 1. súlyrész p-aminodifenylamint beviszüuk 3 súlyrész konc. kénsavba, melyet

Next

/
Thumbnails
Contents