39490. lajstromszámú szabadalom • Javítások hajózási célokra szolgáló turbinákon

— á -burkolaton belül forgó (c) dob működik. A gőz a (d, d) lapátokra fejti ki hatását és ezáltal a (c) dob forgó mozgását létesíti. A lapátok a burkolat és a dob szemben levő fölületeiről nyúlnak a gőztérbe, a la­pátok között szokásos módon hézag van hagyva. A gőztér a (c) dob belsejével az (e nyíláson át közlekedik. A (c) dobot az (f és (g) tengelyek, illetve csapok tartják, me­lyek a (h) és (i) tömítő szerkezetekkel van­nak ellátva és a rajzokon föl nem tüntetett csapágyakban vannak megtámasztva. A hajtócsavar az (f) tengely meghosszabbítá­sára van erősítve. A gőz a (j) nyíláson lép ki. A csavarnyomás fölvételére szolgál az ismert (k) ellencsapágy, melynek fölső és alsó része a nyomást ismert módon veszi föl. Az 1. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál az önkiegyensúlyözó (S) rész a tur­bina hosszának nagy részét foglalja el és annak előrészéről hátrafelé terjed. A turbina ezen darabjának közepén elhelyezett gőzbe­bocsátó (a) nyílástól a gőz előre és hátra ömlik. A csavarkiegyensúlyozó (P) rész a turbina hátsó végén van elhelyezve és az önkiegyensúlyozó (S) rész mindkét végéről kap gőzt. A gőz az (S) rész hátulsó végéről közvetlenül a (P) részbe ömlik, míg elejéről a gőz előbb a (c) dob belsején és az (e) nyí­lásokon ömlik át és úgy jut a csavar nyo­mását kiegyensúlyozó (P) részbe. A 2. ábrán föltüntetett szerkezetnél a turbina mindkét vége gőzbebocsátó (a) nyí­lásokkal van ellátva. Az önkiegyensúlyozó (S) rész ez esetben a turbina mindkét vé­gének egy részét foglalja el, míg a köz­benső rész lapátolása és gőzzel való ellá­tása úgy történik, hogy ezen rész a rajta átáramló gőz nyomáskülönbsége folytán, mint csavarnyomás egyensúlyozó rész működik. A gőznek csak egy része áramlik közvet­lenül az (S) rész hátulsó részéből a (P) részbe, míg a gőz többi része a dobon át a csavarnyomást kiegyensúlyozó (P) rész­nek előrészébe ömlik, mely rész a turbina előrészén elhelyezett önkiegyensúlyozó (S) részen átáramló teljes gőzmennyiséget is megkapja. A 3. ábrán bemutatott foganatosítási alak az 1. ábrán föltüntetett szerkezettől annyi­ban különbözik, hogy az önkiegyensúlyozó (8) rész előrészén a (c) dob nagyobb átmé­rővel bír, mint a hátulsó részen, miáltal az (S) rész és így az egész turbina hossza is kisebb lehet, anélkül, hogy az elérendő hatás változnék. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Hajózási célokra szolgáló párhuzamos áramú turbina, jellemezve a lapátolás, a gőzbebocsátás és átvezetés oly elren­dezése által, hogy a gőz saját nyomá­sának kiegyenlítésére először ellenkező irányban működik a lapátok egy részé­ben, ezután a lapátolás másik részében a hajócsavar nyomásával ellentétes irány­ban hat, miáltal az ily turbináknál szo­kásos kiegyensúlyozó dugattyú alkal­mazása fölöslegessé válik. 2. Az 1. igényben védett turbina fogana­tosítási alakja jellemezve azáltal, hogy az egész önkiegyensúlyozó (S) rész a turbina egyik végén van elrendezve. 3 Az 1. igényben védett turbina foganato­sítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az önkiegyensúlyozó (S) rész két részre van osztva és a turbina két végén van el­rendezve, mimellett a gőzbebocsátó (a) nyílások a turbina két végén vannak el­helyezve. 4. Az 1. igényben védett turbina foganato­sítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az (S) önkiegyensúlyozó előrészén a (c) dob nagyobb átmérővel bír, mint az (S) önkiegyensúlyozó többi része. (1 rajzlap melléklettel.) PALLAb .ttí VÉN YTARBAS A NYOMDÁJA PUDAPBkTkfe

Next

/
Thumbnails
Contents