39450. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági zár kerékpárok számára

tol be, aszerint, mint arailyen helyzetet fog­lal el a (D) rész. A (G) csapnak a (D') hasítéknál valamivel kisebb átmérővel bíró (H) toldata a normális, vagyis a rögzítési helyzetben az (A) résznek másik oldalán kiképezett (H') lyukába illeszkedik. A mozgó (D) rész az (I) fogasrudat hordja (1. ábra), mely a részlegesen fokozott kis (J) kerékkel kapcsolódik (6. ábra); ezen kerék az (A) részbe becsavarolt (K) tenge­lyen (1. ábra) lazán van elrendezve, mely tengely a kulcs beillesztésére szolgáló (C nyíláson áthatol. Ugyancsak a (K) ten­gelyen van elrendezve a kis (J) kerék mellett az (L) bütyöktárcsa (3. ábra), mely hátsó lapján a részlegesen foga­zott kis (J) keréknek tovamenesztésére szolgáló (M) bütyköt hordja. Az (F) lapos rúgó az (L) bütyöktárcsához fekszik, miáltal ez utóbbi (G) csapot vagy eltávolítja a (dl) vagy (d2) nyílástól, vagy azt ezen nyílások egyikébe illeszkedni engedi aszerint, mint amilyen helyzetben van az (L) bütyöktárcsa. A szerkezet már most következőképpen működik : Ha a (C) nyílásba megfelelő alakú kulcsot illesztünk be és ezzel az (L) bü­työktárcsát megforgatjuk, akkor ez a rajta kiképezett lejtős fölülettel megkezdi az (F) rúgót fokozatosan visszafelé tolni és a (G) csapot a (dl) vagy (d2) lyukból, melyben az éppen volt, kihúzni. Ugyanekkor az (L) bütyöktárcsa által tovamenesztett (M) bütyök ezzel együtt bizonyos szög alatt elfordul, mely elforgás a részlegesen fogazott kis (J) kerék fog nélküli részének felel meg; amidőn a bü­työk az első foghoz jut, magával viszi a (J) kereket, mely forgásba jutva, ezen moz­gást az (I) fogazott rúdra viszi át, mely vagy fölfelé, vagy lefelé mozog. A részlegesen fogazott kis (J) kerék fog­száma akként van megállapítva, hogy a fogazott rúdnak eltolódása és így a (D) része is egyenlő legyen a (dl) és a (d2) lyukaknak egymástól való távolságával; amidőn már most ezen útdarab is meg lett téve, akkor a (J) kerék elbocsátja a foga­zott rudat, amikor is egyidejűleg az (L) bütyöktárcsa is az (F) lapos rúgót normá­lis helyzetébe engedi vissza, amikor a (G) csap behatol vagy a (dl), vagy a (d2) lyukba, mely vele éppen szemben van. Ekként a (D) résznek hathatós rögzítését érjük el a két szélső helyzetben, minek folytán az (E) retesz menetközben nem eshetik le, sem pedig el nem távolítható, amikor ez az (N) forgattyútengelyt (1. ábra) rögzíti. A jelen pótszabadalom tárgyát képező másik tökéletesbítés, a hajtókereket rög­zítő és a keréktalpra ható fék képezi, mely egyúttal rendes fék gyanánt is használható. Ezen fék az (a) védő lemezzel van el­látva (7. ábra), mely a részeket sár és por ellenében megvédi. Ezen lemez a (c) hajtó­keréknek (b) kerékhez van erősítve (1. ábra) és a (d) nyeregtartó csőhöz támaszkodik. Az (a) lemezen az (e) kengyel csúszhatik végig, melynek (f) szára (7. ábra) hosszá­nak egy részében le van lapítva és mind­két oldalán az (f) fogakkal el van látva. Az (e) kengyelnek két szára a (g) vezeték­ben vezetődik (1. ábra), melyek a végzett mozgásnak szabályosságát biztosítják. Az (a) lemezre (i' i')-nél még a két (i i) záró kilincs van fölszerelve, melyek egy­mástól a két (j j) rúgó által rendesen távol­tartatnak. Ezen két kilincset azonban a kö­vetkezőkben leírandó módon a kilincsek karjai közé illesztett ék segélyével össze­szoríthatjuk. Menetközben a kengyel, mely a közön­séges fékek módjára a két (k k) féksaru­ban végződik (1. ábra), a keréktalptól az (1) csavarrúgó segélyével távoltartatik. Mindezen elemeket beburkolja a vékony (m) lemez, mely megfelelő alakban készül, hogy megakadályozza víznek és pornak a szerkezetbe való hatolását, összegyűlését és a szerkezet megakadását meggátolja. A féknek működtetése alkalmas átvitel segélyével történhetik egy, a kerékpárosnak keze ügyében elrendezett emeltyűvel. A forgattyútengelyt rögzítő szerkezetnek (E) retesze az ebbe beillesztett és jól meg­erősített (o) féméket hordja, mely csak ke-

Next

/
Thumbnails
Contents