39450. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági zár kerékpárok számára

tol be, aszerint, mint arailyen helyzetet foglal el a (D) rész. A (G) csapnak a (D') hasítéknál valamivel kisebb átmérővel bíró (H) toldata a normális, vagyis a rögzítési helyzetben az (A) résznek másik oldalán kiképezett (H') lyukába illeszkedik. A mozgó (D) rész az (I) fogasrudat hordja (1. ábra), mely a részlegesen fokozott kis (J) kerékkel kapcsolódik (6. ábra); ezen kerék az (A) részbe becsavarolt (K) tengelyen (1. ábra) lazán van elrendezve, mely tengely a kulcs beillesztésére szolgáló (C nyíláson áthatol. Ugyancsak a (K) tengelyen van elrendezve a kis (J) kerék mellett az (L) bütyöktárcsa (3. ábra), mely hátsó lapján a részlegesen fogazott kis (J) keréknek tovamenesztésére szolgáló (M) bütyköt hordja. Az (F) lapos rúgó az (L) bütyöktárcsához fekszik, miáltal ez utóbbi (G) csapot vagy eltávolítja a (dl) vagy (d2) nyílástól, vagy azt ezen nyílások egyikébe illeszkedni engedi aszerint, mint amilyen helyzetben van az (L) bütyöktárcsa. A szerkezet már most következőképpen működik : Ha a (C) nyílásba megfelelő alakú kulcsot illesztünk be és ezzel az (L) bütyöktárcsát megforgatjuk, akkor ez a rajta kiképezett lejtős fölülettel megkezdi az (F) rúgót fokozatosan visszafelé tolni és a (G) csapot a (dl) vagy (d2) lyukból, melyben az éppen volt, kihúzni. Ugyanekkor az (L) bütyöktárcsa által tovamenesztett (M) bütyök ezzel együtt bizonyos szög alatt elfordul, mely elforgás a részlegesen fogazott kis (J) kerék fog nélküli részének felel meg; amidőn a bütyök az első foghoz jut, magával viszi a (J) kereket, mely forgásba jutva, ezen mozgást az (I) fogazott rúdra viszi át, mely vagy fölfelé, vagy lefelé mozog. A részlegesen fogazott kis (J) kerék fogszáma akként van megállapítva, hogy a fogazott rúdnak eltolódása és így a (D) része is egyenlő legyen a (dl) és a (d2) lyukaknak egymástól való távolságával; amidőn már most ezen útdarab is meg lett téve, akkor a (J) kerék elbocsátja a fogazott rudat, amikor is egyidejűleg az (L) bütyöktárcsa is az (F) lapos rúgót normális helyzetébe engedi vissza, amikor a (G) csap behatol vagy a (dl), vagy a (d2) lyukba, mely vele éppen szemben van. Ekként a (D) résznek hathatós rögzítését érjük el a két szélső helyzetben, minek folytán az (E) retesz menetközben nem eshetik le, sem pedig el nem távolítható, amikor ez az (N) forgattyútengelyt (1. ábra) rögzíti. A jelen pótszabadalom tárgyát képező másik tökéletesbítés, a hajtókereket rögzítő és a keréktalpra ható fék képezi, mely egyúttal rendes fék gyanánt is használható. Ezen fék az (a) védő lemezzel van ellátva (7. ábra), mely a részeket sár és por ellenében megvédi. Ezen lemez a (c) hajtókeréknek (b) kerékhez van erősítve (1. ábra) és a (d) nyeregtartó csőhöz támaszkodik. Az (a) lemezen az (e) kengyel csúszhatik végig, melynek (f) szára (7. ábra) hosszának egy részében le van lapítva és mindkét oldalán az (f) fogakkal el van látva. Az (e) kengyelnek két szára a (g) vezetékben vezetődik (1. ábra), melyek a végzett mozgásnak szabályosságát biztosítják. Az (a) lemezre (i' i')-nél még a két (i i) záró kilincs van fölszerelve, melyek egymástól a két (j j) rúgó által rendesen távoltartatnak. Ezen két kilincset azonban a következőkben leírandó módon a kilincsek karjai közé illesztett ék segélyével összeszoríthatjuk. Menetközben a kengyel, mely a közönséges fékek módjára a két (k k) féksaruban végződik (1. ábra), a keréktalptól az (1) csavarrúgó segélyével távoltartatik. Mindezen elemeket beburkolja a vékony (m) lemez, mely megfelelő alakban készül, hogy megakadályozza víznek és pornak a szerkezetbe való hatolását, összegyűlését és a szerkezet megakadását meggátolja. A féknek működtetése alkalmas átvitel segélyével történhetik egy, a kerékpárosnak keze ügyében elrendezett emeltyűvel. A forgattyútengelyt rögzítő szerkezetnek (E) retesze az ebbe beillesztett és jól megerősített (o) féméket hordja, mely csak ke-