39443. lajstromszámú szabadalom • Javítások explóziós mótorokon

— 2 — csőre erősített (7) tartóra az (5) könyökemelő egyik karján a (8) tűszeleppel van fölszerelve, amely utóbbi a (12) szelepház (11) válaszfalában alkalmazott (10) nyílásába hatolhat, hogy így az olajnak a (9) tartányból az elgázósítóba való lefolyását szabályozza. Az (5) könyökemelő egy (p) regulátor (1. ábra) fölső karmantyújához kapcsolódik, mely regulátor a gőzt a motorba vezető (r) csőbe iktatott (4) szelepre is működik. A (q) elgázósítót (2., 3. és 4. ábrák) két (u) és (s) kamrára osztja a görbe (v) válaszfal, amely az (u) kamrának alsó részét és a kipuffogó gázokat tovavezető (s) kamrának egyik falát képezi. Az (u) kamra egyik vége az (1) kivezető nyílással van ellátva, amelyhez a gőzök vezetésére szolgáló (r) cső kapcsoltatik, míg a kamra másik végén egy (x) légbebocsátó nyílás van alkalmazva, amely a (d) szelepházban elrendezett (y) szeleppel van fölszerelve. Ezen szelep rúdja csavarmenettel és csavaranyával van ellátva, mely utóbbival a szelep emelkedését szabályozhatjuk. Az (u) kamra egy (3) kibocsátó csappal van fölszerelve (3. ábra). Az elgázosító működése a következő: A mótor kipuffogó gázai fölhevítik a (v) válaszfalat, amely a (z) csővezetékből csöppenként lefolyó olajat elgázosítja. Az így keletkező gőz az (x) felől belépő levegővel ke verődve az (1) nyíláson és az (r) csövön keresztül ragadtatik a gép égésterébe. A mótor fordulatszámának változásánál a szabályozó a (8) tűszelepre és a (4) gőzszelepre működik és így egyidejűleg szabályozza az elgázósítóból kiszívott gőznek és az elgázosítóhoz vezetett olajnak mennyiségét. Ily módon megakadályozzuk s szénhydrogenek gőzeinek az elgázosítóban való halmozódását a gáz fogyasztásának csökkenése alkalmával és a keverék összetételének állandóságát biztosítjuk. A (d) szelepháznak (x) légbeömlési nyílásánál a (2) finom porfogó szita van alkalmazva. A 6—1., 5. ábrák az olajat az elgázósítóba nyomás alatt szállító berendezésnek egy foganatosítási alakját mutatják, egyidejűleg pedig az elgázosítónak változatát is ábrázolják. A 8—11. ábrákban bemutatott elgázosító hosszúkás, majdnem hengeralakú és a (13) válaszfal által egy fölső (14) elgázosító kamrára és egy alsó, a forró kipuffogó gázok vezetésére szolgáló (15) fűtőkamrára van osztva. A (13) válaszfal középső részén bemélyedést, vályút alkot, a (16) csővezetékből befolyó szénhydrogén számára. A gőz a (17) csővezetéken keresztül áramlik a mótor égésterébe. A kipuffogó gázokat vezető (18) csővezeték a (15) fűtőkamrába torkollik és a gázok a fűtőkamrán keresztül haladva a (19) csövön mennek tovább. Az öntésnek megkönnyítése és a (14) kamra kényelmes megtisztogatása céljából két részből készítjük az elgázósítót. Az elgázosító a (14) kamra kiürítésére szolgáló 20 csővel is van ellátva. A folyékony szénhydrogénnek az elgázósítóba való bevezetése a következő módon történik. A (21) tengelyre (6. és 13. ábrák) a (22) excenter (13. ábra) van ékelve, melynek (23) rúdja a (25) pont körül lenghetően ágyazott (24) emelőhöz van csuklósan kapcsolva. Ezen emelő egy kis (28) hajtórúd segélyével a beszabályozott szállítóképességgel bíró (27) olajszivattyú (26) dugattyújához van kötve. A folyékony égőanyagot a (29) cső (12. ábra) vezeti a (27) szivattyúhoz, amely cső a (30) szívószeleppel van ellátva, az elgázósítóba torkoló (16) nyomóvezeték pedig a (31) szelepet tartalmazza. A (27) szivattyúba (32) cső torkol azon célból, hogy a (26) dugattyú, szívó löketének meghatározott helyén megszűnjön olajat szívni a (29) csőből, hanem löketének további részén a (16) csőben foglalt folyadékot szívja vissza a (32) cső segélyével. A működés ekkor a következő: A (26) dugattyú leszálló löketének alsó holtpontján éppen szemben áll a rendes szívó és nyomó nyílásokkal úgy, hogy a (32) csőnek (33) nyílását befödi. A (26) dugattyú fölemelkedése közben, mindenekelőtt a (29) csövön keresztül szívja be a