39438. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szilárd anyagoknak folyadékokból való kiválasztására

- 2 -fölfelé és (Z) szöveten vagy dróthálón át a szabadba távozik. A szárítókararába jutó levegő fölhevítését fütőcsövekkel fölszerelt (S, 81) kamrákban végezzük, melyek a száritókamra két oldalán vannak elrendezve, míg a folyadék bevezetése az (S, Sl) kamrák fölött elhelyezett (P, Pl) terekből az 5. ábrán látható szerkezetű szétporlasztó fúvókákon át történik. A (C) szárítókamra feneke (D) tölcsért alkot, mely a szétporlasztott folyadékból kiválasztott száraz anyag fölvételére szolgál. A (C) kamra falai teljesen simák úgy, hogy légsugarak vagy víz segélyével könnyen tisztíthatók; a falak melegveszteségek elkerülése céljából rossz hővezető anyagból készülnek. A szétporlasztandó folyadékot legalább is 50, rendszerint azonban kb. 150 vagy annál magasabb légköri nyomásnak vetjük alá és cső útján vezetjük az (a) fuvókában kiképezett gyűrűs térbe (5. ábra). Hogy a fuvókához könnyen hozzáférhessünk, fenekén csavar útján elzárt furatok vannak. A kifelé szűkülő (b) nyílással ellátott (a) fuvókatestre (c) gyűrű van csavarodva, a két (a és c) rész közzé pedig előnyösen acélból vagy nikelből álló igen vékony lemezke van helyezve, melynek 0" 1—0-3 mm. szélességű (d) furat van kiképezve. A vékony fémlemezke helyett célszerűen furattal ellátott félékköve't, rubint vagy szafirt is rendezhetünk be. A szétporlasztandó folyadék érintőleg lép be a fúvóka gyűrűs terébe, itt igen gyors forgásba jön, mikor is a kerülettől a közép felé mozog és végül finom sugár alakban a (d) nyíláson kilép. Minthogy a folyadék a fuvókából való kilépésénél CBavarszerü mozgást végez és igen nagy nyomás alatt áll, igen tetemes röperőhatás lép föl, mely a folyadékrészecskéket centrifugálisan elveti. Minthogy pedig a levegő az igen nagy sebességgel kilépő vékony folyadéksugárnak tetemes ellenállást nyújt, a folyadék rendkívül finoman szétporlasztatik. A folyadék igen apró részecskéi a (Cl) térben azonnal érintkezésbe lépnek a meleg levegővel, miáltal a folyadék úgyszólván rögtön elgőzölög és a szilárd alkatrészek finom por alakjában kiválnak. A meleg levegő és a képződő vízgőz (T, TI) szellőztető készülék segélyével az ezzel összekötött (E) csöveken kiszívatik. A szellőztető készülék, a (Cl) kamra kúpos fenekének csúcsába helyezett és a tulajdonképeni szellőztetőt képező alsó (TI) tokból áll, melyben az (E) csövek torkolnak. A (TI) tokra (T) tok van helyezve, melynek alsó feneke nylíás útján a (TI) tokkal közlekedik. A (T) tok, mely sugárirányú csőszerű karokkal van fölszerelve, gyors forgásba hozatik, miáltal a szellőztető készülék által kiszivott és a tokból kilépő levegő a szárítókamra falaihoz vettetik, hogy a levegő által magával ragadott szilárd részecskék leválasztása megkönnyíttessék. A berendezés működési módja a következő : A szétporlasztó fúvókákon finom köd alakjában kilépő folyadék a szárítókamra fölső részéből lefelé áramló meleg levegővel jön érintkezésbe, mely levegő a folyadékot elgőzösíti és a vízgőzt fölveszi, míg a szilárd alkatrészek (D) tölcsérbe gyűlnek össze. A vízgőzzel telített levegőt a (TI) szellőztető készülék felszívja és innen a levegő az (E, E) csöveken át a (T) tokba jut, melyből ennek rendkívül gyors forgása következtében a csőszerű karok által a meleg falakhoz vettetik, miáltal a folyadékban még esetleg volt szilárd alkatrészek utolsó maradványai is kiválasztatnak és a levegő által felvett folyadékrészecskék elgőzösíttetnek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás szilárd anyagoknak folyadékokból való kiválasztására, melynél a szétporlasztott folyadékot meleg légáram ellenében vezetjük, azáltal jellemezve, hogy a folyadékot a szétporlasztó fuvókákból való kilépése előtt gyors forgásba hozzuk, hogy az ily módon előidézett röperőhatás által a fuvókákból kilépő folyadéksugarak tökéletes szétporlasztását érjük el.