39436. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üreges tuskóknak varrat nélküli csövekké való kihengerlésére

_ 4 — takból kitűnik, — a hengerek és a munka- ' darabok átmérőjétől és ama szögtől függ, melyet a hengerek tengelyei a munkadarabbal alkotnak. Az (m) rész megnyúlása a munkadarabon (11) hosszúságú úton eltolódó hengerek mozgásának következménye úgy, hogy egy igen hosszúra nyúlt (e3) kúp képződik, ha a henger átmérőjét a munkadarabéhoz viszonyítva elég nagyra vesszük. Az üreges tuskó átmérője a kúpfölületen igen lassan és közel folytonosan megy át a kész cső átmérőjébe, mimellett a tulajdonképeni nyújtás után a megfelelően alakított henger a kinyújtott rész egyengetését is végezheti. A munkadarab előretolását valamely ismert módon végezzük, munkadarab mozgatása akként eszközölhető, hogy mozgása lökések és nagyobb tömegnyomatékok föllépte nélkül menjen végbe. Ez az eljárásnak igen nagy előnye más zarándokjárásos hengerlési eljárásokkal szemben, melyeknél a munkadarab mozgása tetemes tömegnyomatékokat és heves lökéseket idéz elő. Új eljárásom magától érthetően nincs a leírt és a rajzokon ábrázolt hengerjáratok alkalmazásához kötve sőt ellenkezőleg más hengerjáratok, főleg sokféle, a baránthengerlésnél használt hengerjáratok is alkalmazhatók. Lényeges csupán csak az, hogy a hengerek csavarvonalban támadják meg a munkadarabot, a hengerek ágyazása pedig az alkalmazott hengerjáratoknak megfelelően igen különböző lehet. így pld. a 10. és 11. ábrán oly hengerjárat látható, melynél a (w) hengerek és ezek (w4) tengelyei párhuzamosak. Ezeknek a hengereknek működő részeit az előbb leírt módon képezzük ki, vagy eltolhatóan ágyazzuk azokat úgy, hogy a munkadarabhoz közelíthetők és attól távolíthatók. Ha az (e) munkadarabot, mint az a 11. ábrán látható, a hengerek között akként vezettük át, hogy a hengertengelyeken átfektethető síkkal szöget képezzen, a hengerek a munkadarabot ugyancsak csavarvonalban munkálják meg. További módosítás az, hogy a hengerek átmérőjét különbözőre vesszük. Közönséges haránthengerlésnél tudvalevőleg liárom vagy négy egymással szemben eltolt hengert alkalmazunk a munkadarab körül, hogy a magra fölhúzott csövet a nagy nyomás laposra ne nyomja. Ha azonban kettőnél több hengert alkalmazunk a munkadarab körül, a hengerek átmérőjének megválasztásában korlátozva vagyunk, mert a hengereknek egymást érinteniük nem szabad. Szakaszosan dolgozó haránthengerlésnél azonban igen fontos, hogy a hengerek átmérője lehetőleg nagy legyen, mert a hengerlési útat a henger egy fordulatánál a henger átmérője, tehát a működő hengerfölület hossza közvetlenül szabja meg. Ha azonban a hengerlési út nagy, a bizonyos munka végzésénél kifejtendő erő kisebbíthető és minthogy ez az erő a hengerek által kifejtett nyomás gyanánt érvényesül, az átmérő nagy obbí fásával, mi a hengerlési út nagyobbítását teszi lehetővé, az a veszély is csökken, hogy a csövet hengerlés közben laposra nyomjuk. A találmány szerint három oly hengert is lehet használni, melyek közül az egyik átmérője a másik kettőénél jóval kisebb. Minél kisebb ez a henger, annál nagyobb lehet a másik kettő. Ily hengerjáratok szerkezete rendkívül egyszerű lehet. A két nagy hengert koncentrikusan és fix módon lehet ágyazni, mikor a kinyújtandó üreges tuskó és a kész cső között az átmeneti kúp a harmadik, kisebb henger eltolódása következtében létesül, melyet a kinyújtás, vagy az átmeneti kúp képezése közben a nagy hengerekhez közelítünk. Természetes, hogy a nagy hengereket excentrikusan is lehet ágyazni, vagy pedig spirálvonal alakú palástfölülettel ellátni, de lehet a két nagy hengert hengerlés közben egymáshoz közelíteni is, mikor a harmadik henger a munkadarab félé ugyancsak elmozdulhat, vagy viszont, ha a harmadik hengert fix módon ágyazzuk, a másik két hengert egymásfelé való mozgásuk mellett még a kis henger felé is közelíthetjük.