39421. lajstromszámú szabadalom • Összegező gép

vége (107)-nél könyökszerűen meg' van haj­lítva. Ezen könyökszerűen meghajlított (107) rész a (108) csapszög kúpos végébe ütközhetik (1. ábra). Ezen (108) csapszög a (109) emeltyűn ül, mely (HO)-nél az (52) oldalkeretre forgathatóan van megerősítve. A (109) emeltyű alsó végét a (111) csuk­lós rúd tartja, amely a (112) fésűt mű­ködteti oly célból, hogy a (60) helyérték­billentyűket és a (61) számbillentyűket el­reteszelje. A (106) karból a (114) pecek nyúlik ki (3. ábra), mely az ugyancsak a (105) hüvelyen lazán elrendezett (116) kar (115) peckével együtt működik. (9. ábra). A (116) kar szögemeLtyű alakjával bír és egyik része a közbenső kerekek működte­tésére szolgáló (118) lemezen elrendezett (117) nyúlvány pályájában fekszik; a (116) kar másik részié pedig a (119) rúgó ré­vén a (106) karral van összekötve. Ha a (104) tengelyt működtetjük, akkor 3iZ ct (103) kart mozgatja, mely mereven van vele összekötve. A (103) kar (120) orra a (114) pecekkel, mely a (106) kar mind­két oldalán kiáll, érintkezésbe jut és ily módon ezen kart mozgatja úgy, hogy en­nek könyökszerűen meghajlított fölső vége a (108) pecekkel érjntkezésbe jut és ily módon a helyérték- és számbillentyűket rög­zíti. A (106) kar és (108) csapszög kö­zötti súrlódás a részeket ezen rögzített helyzetben megtartja mindaddig, amíg a a (118) lemez működtetése útján azt meg nem szüntetjük. Ha a (118) lemezt mű­ködtetjük, a (117) ütköző a (116) karba ütközik és a (106) kar és a csapszög kö­zötti érintkezést a (119) rúgó segélyével megszünteti. Ha azonban a (104) tengely helyzetében meg van fogva, akkor ezen mozgás a (119) rugót csak feszíteni fogja anélkül, hogy a rögzítést oldaná. A 2., 21. és 22. ábrákban a (104) tengely külső vége látható, amely a (121) karral van ellátva. A (121) kar a (122) ismétlő bil­lentyű pályájában van elrendezve. Ezen fo­ganatosítási alaknál a (122) ismétlő bil­lentyűt befelé kell nyomnunk és mindad­dig kézzel kell tartanunk, amíg a számot a gépben a szükségnek megfelelően n :m ismételtük. Minthogy a gépet kezelő egyén a (122) billentyűt idő előtt elbocsáthatná, azért a 6., 7. és 8. ábrában föltüntetett foganatosítási alak előnyösebb. A 6., 7. és 9. ábrákban föltüntetett fo­ganatosítási alaknál a (121) kar a három­karú (123) emeltyűvel van helyettesítvi. A (123) emeltyű fölfelé nyúló (124) karja a (122) ismétlőbillentyűvel működik együtt. A hátrafelé nyúló (125) kar és a lefelé nyúló (126) kar a (123) emeltyű másik két karját alkotják. A hátrafelé nyúló (125) kar úgy van kiképezve, hogy a rög­zítő (127) excenterrel, mely a (128) fő­vagy kézi fogantyútengelyen van elren­dezve, működhetik együtt. A (127) excen­ter úgy van elrendezve, hogy akkor, ami­kor a kézifogantyú (128) tengelyét normá­lis helyzetéből kimozgatjuk, közvetlenül a (125) kar vége alá jut és ezáltal megaka­dályozza, hogy a (122) ismétlőbillentyűt működhessük mindaddig, amíg a kézi fo­gantyú normális helyzetbe vissza nem tért. A (125) emeltyű vége szintén úgy van el­rendezve, hogy amikor, a háromkarú (123) emeltyűt mozgatjuk, az emeltyű emlí­tett vége a (127) excenter görbe (129) rögzítő fö lületén mozog végig és ezáltal megakadályozza, hogy a fogantyút moz­gathassuk mindaddig, míg a (122) ismétlő­billentyű és ennek folytán (23) emeltyű normális helyzetébe vissza nem tért. A (123) emeltyű lefelé nyúló (126) karja a (130) kilinccsel van ellátva, amely a (131) fo­gasívbe kapaszkodik. A (123) emeltyű el­lentétben a (121) karral, nincsen mereven a (104) tengellyel összekötve, hanem la­zán ül rajta. Hogy a tengelyt a (123) emel­tyű révén működtethessük, a (126) kar lefelé nyúló kiugrása a (132) pecekkel van ellátva, mely a (104) tengellyel mereven összekötött (134) kar (133) orrával áll kapcsolatban (7. ábra). A (134) kar a (135) foggal van ellátva, amely a (136) záróki­lincset megfoghatja. A (104) tengelyen a (137) zárókerék van lazán elrendezve, amely a (134) karra fekszik és ezen zárókerékre egy továbbá (138) zárókerék van megerő­sítve. A (137) zárókeréknek, csak félannyi

Next

/
Thumbnails
Contents