39415. lajstromszámú szabadalom • Lövedék fegyverekhez
Megjelent 1907. évi augusztus hó 14-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI JHF R HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 39415. szám. XIX/c. OSZTÁLY. Lövedék fegyverekhez. BON JULES AUGUSTIN ALEZBEDES VINCENNESBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 december hó 11-ike. Találmányom tárgya oly megnyújtott lövedék, mely szerkezete következtében röppályáján akként mozog, hogy hosszanti tengelye pályájának minden pontján a súlypont pályájának érintőjét képezze, anélkül hogy a Khedéket eme hossztengelye körül forgásnak kellene indítani. Ezt a lövedéket egyaránt lehet simacsövű fegyverből kilőni, vagy ürlövedék vagy kartácsszelencze töltésére használni. A csatolt rajz 1. és 2. ábráján a lövedék szerkezetének alapelve van föltüntetve, a 3. ábra a lövedék egy foganatosítási alakjának oldalnézete, a 4. ábra fölülnézete, az 5. ábra alulnézete és a 6. ábra keresztmetszete a 3. ábra C—C vonala szerint, míg a 7., 8., 9. és 10., illetve a 11., 12., 13. és 14. ábra két más foganatosítási alakjának oldal-, fölül- és alulnézete, továbbá metszete a 9. ábra, illetve 13. ábra D—D, illetve E—E vonala szerint. Lövedékem alapelve a következő: Ha két (A), illetve (B) test (1. és 2. ábra), melynek tömege (M), illetve (Ml) valamely pillanatban egymással párhuzamosan, ugyanavval a (V) sebességgel mozog a levegőben, az adott pillanatban a levegő em° mozgással szemben bizonyos (R), illetve (Rl) ellenállást gyakorol, mely a (V) sebességgel ellenkező irányú (J), illetve (Jl) gyorsulást létesít a két testben. Fme 27"1 "sulások és az ellenállások között a kosét kező összefüggés áll fenn: R = MJ Rl = M1J1 miből következik: J = R : M Jl = Rl : Ml és ha J1>J, a (B) test az (A) test mögött elmarad. Ha már most a két (A) és (B) testet abban a pillanatban, melyben sebességük azonos és egymással párhuzamos, egymással mereven kapcsoljuk, oly megnyújtot lövedéket kapunk, melynek részeinek bizonyos relativ sebességük van, eme sebességek egy eredő sebességgé és egy forgató nyomatékká tevődnek össze. A forgató nyomaték hatása alatt az (A B) rendszer oly irányban forog, hogy a (B) test az (A) test mögé kerüljön. Eme momentán forgató nyomatékokat alkotó erők a (V) sebességgel párhuzamosak és annál nagyobbak, minél nagyobb a két (Jl) és (J) gyorsulás különbsége.
