39413. lajstromszámú szabadalom • Újítások Thomas-féle számlálógépeken
- 3 -Mihelyt a (12, 1) tengelyek kapcsolatát megszüntettük, a (18) rúgó hatása folytán a (16, 17) fogaskerékpár önműködően beáll a következő használathoz szükséges helyzetbe. Az ismert Thomas-féle számológépnél a szorzó beállítása a szilárdan álló számlemezen gomboknak résekben való eltolása által történik, a gombok a rések mentén elrendezett számjegyekre állíttatnak be. Hogy a számjegyek oly világosak legyenek, amint az szükséges, a réseknek aránylag hosszúaknak kellene lenniök. Emellett a rések hossza határozza meg a (35, 3?) hengerek hosszát is. Ezen kívül a beállított szám nehezen olvasható le, mert a beállított számok különböző sorokban feküsznek é3 csak a mutató állása által vannak jelezve. Jelen beállítószerkezet célja a hengerek hosszát és ezáltal a gép szélességét csökkenteni és ezenkívül a szám világos és tisztán olvasható beállítását elérni. Ezen célra minden szám részére a lemez alatt a (30) tolókát alkalmazzuk (1—3. ábra), melynek egyik vége a (31) fogazással bír (l. ábra) Ezen fogazás a (29) lemez alsó részén forgatható kis (32) fogaskerékkel kapcsolódik, amely kerék a kerek (33) számkoronggal szilárd összeköttetésben áll. A számkorong fölött a (29) lemeznek a (34) nyílása van (1. ábra), melyen át a beállított szám látható. Aszerint, amint a (30) tolókát többé vagy kevésbbé húzzuk előre, a (31) fogazás a (33) számkorongot többé vagy kevésbbé forgatja el és a (34) nyílásban ezáltal a kivánt számjegy mutatkozik. A tolókával szilárdan van összekötve a kis (38) kerék, mely a sorzatsorra való átvitelt eszközli és melynek hajtása a (33) hengerekről ismert módon történik. A szorzatot jelző és amellett ismert módon a szorzót mutató hátulsó vonalzó az ezen számok részére való hajtószerkezettel együtt a Thomas-féle számológépeknél szokásos berendezéssel bír. Kzen számsoron kívül a vonalzó még egy második számjegysorral bír, melynek rendeltetése a következő. Ha több képezendő szorzatot egyúttal össze is kell adn r _r úgy minden egyes szorzat az ismert számjegysoron jeleztetik, míg az új számjegysoron egyúttal az egyes szorzatok összege lesz látható. Ennek keresztülvitelére a (35) hengerek (36) tengelye hátrafelé meg van hosszabbítva és a meghosszabbításra vannak szilárdan fölerősítve hasonló elrendezésben a (37) hengerek. A (35) és (37) hengerek tehát a gép minden működtetésénél egyszerre fordíttatnak el. Hogy a hengerek forgása a beállított számnak megfelelően átvitessék a számjegysorokra, a (30) tolókával az ismert kis (38) átviteli kerék van összekötve. Ezenfölül a (37) hengerek számára egy külön (39) átviteli kerék (1. és 3. ábra) nyer alkalmazást. A (39, 38) kerekek tengelyei egymástól függetlenek. Hogy azonban a (38, 39) kerekek forgása egyértelműleg végeztessék, ezek a (30) tolókával összekötött (40) rúd által állnak kapcsolatban, mely rúdra (41) karok vannak erősítve. A karok az átviteli kerekek agyán levő hornyokba fekszenek és a kerekeket ezeknek tengelyükön való eltolásánál magukkal viszik. A (38, 39) kerekek tengelyeinek elkülönítése által eléretik, hogy amikor a (38) kerék tízeseket visz át, ezek a (39) kerék által nem vitetnek szintén át, mert az ismert és a szorzat föltüntetésére szolgáló számjegysor független az új és a szorzatösszegeket mutató számjegysortól. A 7. és 8. ábrán a szorzatok összegét mutató számsorhoz tartozó és a szorzatsor tizes átvitelétől független tizes átvitel van föltüntetve. A 7. ábra a gép hátulsó részét 180°-kal elforgatott szánnal fölülnézetben mutatja, mely szánon a számjegykorongok ós az ezekkel együtt működő elemek vannak elrendezve úgy, hogy ezek alulról nézve látszanak. A 8. ábra a gépnek az összegsorozat hengerei mögött vett hosszmetszetet mutatja, mi mellett a szán munkahelyzetében látszik. A szorzatösszegekhez tartozó számjegysornál a tizesek átvitelére szolgáló berendezés részben a szánhoz erősített (42) sínen vagy a szánon magán, részben pedig
