39387. lajstromszámú szabadalom • Sűrített levegővel működtetett beszélőlészülék fonografok, grammofonok és más beszélőgépek számára

- 2 -zár be, melyen át a sűrített levegő halad. Az (5) mag ezen része a (4) szelencében kiképezett (7) gyűrű megfelelő részét pontosan kiegészíti úgy, hogy ezen részek egy és ugyanazon síkban feküszmek. A (9) gyűrűalakú tér mindkét oldalán ily módon képezett fészekhez azigenkönynyű anyagból, pl. alumíniumból készített (8) szelepnek gyűrűalakú sík fölülete alkalmazkodik. Ezen szelep a közepén elrendezett (10) szár segélyével eltolható, mely szár a (4) szelencét elzáró ezen oldal (11) födelének közepén megy keresztül. A (4) szelence ezen részébe hatolt levegő csak az (5) magnak közepén képezett (14) csatornán haladhat, honnan a készülék tölcsérébe távozik. A fönti elrendezésű foganatosítási alaknál a (8) szelep vagy közvetlenül a (10) szár végén hord egy (12) tűt, mely a beszéd lemezbarázdáit követi, vagy mozgását egy közbenső (13) karról nyeri, amint ez a 3., 4., 5., és 6. ábrákban látható, két foganatosítási alakból kitűnik. A működési mód a következő: Midőn a fonográf működésben van, a beszélő készülék tömege aránylag jelentékeny lévén, a beszélő készülék nem képes a korongra vájt mélyedéseket teljesen követni, míg ellenben a rendkívül csekély súlyú (8) szelep (10) szára a levegő nyomása által állandóan a fonográfmélyedésekben vezettetik, amikor is a szár és a fészek között oly tér keletkezik, melynek keresztmetszete a fonográfikus kimozdulással arányos. Ezen térben folyton változik a sűrített levegő áramlása. így keletkezik tehát a sűrített levegő kiáramlási nyílásán a hangreprodukció, mely levegő aztán a fonográfok használatos tölcsérén távozik. A (8) szelepen elrendezett furatoknak az a céljuk, hogy elkerüljük azokat az ellenállásokat, melyeket a levegő nyomása távozás közben a szelep egész fölületére gyakorolhatna; minthogy pedig a levegő e szelep mindkét fölületén gyorsan elterjed, azért a két oldal nyomása kiegyenlítődik. Az 1., 3. és 4. ábrák korongfonográfon alkalmazott szerkezetet láttatnak; az . 1. ábra szerinti foganatosítási alaknál a tű közvetlenül a. (8) szelepen van elrendezve, míg a 3. és 4. ábra szerinti foganatosítási alaknál e tűt közbeiktatott (13) emeltyű hordja. Magától értetődik, hogy ugyanezen rendszer hengeres vagy korongos fonográfoknál is használható. Ez utóbbi esetben, amint azt az 5. és 6. ábrák láttatják, a beszélő készülék (4) szelencéje vízszintesen van elrendezve. Ekkor a korongon képezett mélyedések a (13) emeltyű segélyével a szelepre vitetnek át. Ezen emeltyű vége a (16) tűt hordja, mely az efajta gépeken általában használtatik. A (15) rúgó a levegő nyomását oldalt kiegyensúlyozza, a rúgómegfeszülését pedig a (17) csavar segélyével szabályozhatjuk. A 7., 8. és 10. ábrák oly módosított foganatosítási alakokat láttatnak, melyeknél a tű közvetlenül egy membránra van szerelve, mely a jelen esetben az előbbi foganatosítási alakoknál alkalmazott szelepet helyettesíti. A 7. ábrában a (18) tű a (19) membránra van szerelve, mely a kivánt rugalmassági föltételeknek megfelelő, tetszőleges anyagból előállítható. Ezen membrán karimája a (20) szelence és a csavarmenettel ellátott (21) gyűrű között van megerősítve. A készülék működése közben a (19) membrán a légáram hatására szelep gyanánt hat, mely légáram a gyűrűalakú (22) fészken keresztül haladva, hullámos légáramot létesít. A 8. és 9. ábrákon látható foganatosítási alaknál a levegő a (23) csőtoldaton' át a központi (24) szelencébe jut, honnan csakis a (26) fémkorongon kiképezett (25) hasítékokon át távozhatván, a (27) födélnek membránfölületéig hatol és az ezen hasítékokkal párhuzamos (28) csatornákba áramlik. Ekkor a távozó levegő a (29) furatokon át a külső (30) szelence és belső (24) szelence között lévő térbe nyomul, honnan a tölcsérbe vezető (31) csövön át távozik.