39385. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép mozaikképek önműködő előállítására

— 9 — a (181) szolenoid (180) magjával van csuklósan összekötve. Mihelyt a szolenoid magja az áramkör zárása folytán a szolenoid belsejébe vonzatik, a (178) kar elengedi a (177) kart, mely a súly hatása alatt leesik és ezáltal a (161) szíjat a laza (162) korongra tolja és a gépet megállítja. A szíjeltolás határolása céljából van alkalmazva a (182) ütköző, mely a (177) emelőkar útját határolja és a szíjnak a korongon túl való eltolását meggátolja. Míg a gép kiiktatása tehát szolenoidok útján történik, a megindításnak kézzel kell történnie, mely célból a (176) és (178) emelőkön a (183) és (184) fogantyúk vannak alkalmazva, melyekkel a szíjnak az ékelt (163) korongra való eltolása, valamint a támasztó (178) emelő fölemelése eszközöltetik. A gép önműködő kiiktatását létesítő (181) szolenoid gerjesztése villamos áram által történik, mely akkor záratik, ha az utolsó huroksor is ki van töltve kövecskékkel és a dob az 1. és 3. ábrán föltüntetett helyzetben van. Ezen célból a (185) kapcsolóemelő alkalmazta tik, melyet kiiktatott helyzetében a (186) rúgó és a (187) ütköző tartanak, míg (188) vége az (51) fogasrúd pályájába esik. Ha a fogasrúd végső állásába jutott, akkor a (155, 158) emelőt a (186) rúgó hatása ellen a 16. ábrán eredményvonallal jelzett állásba hozza; eközben a (185) emelő a (189) kontaktusdarabbal vezető összeköttetésbe jut, miáltal az áramkör záratik és a gép működése megszakíttatik. Ha az (51) fogasrúd új munkamenet létesítése céljából kiindulási helyzetébe visszahozatok, akkor a kapcsoló-emelő a (186) rúgó hatása alatt kikapcsolt helyzetébe önműködően visszatér. A gép tehát a mozaikkép elkészülte után a leírt szerkezet segélyével önműködően kikapcsoltatik, azonkívül egy második szerkezet kiiktatja a gépet, ha egy tartályból az összes kövecskék kifogytak és a tartály összes (79) csatornái üresek. Ezen kiiktatás céljából a terhelő (87a) kövecske minden tartály utolsó csatornájában alsó lapján a 13. ábrán föltüntetett módon (190) dudorodásokkal van ellátva és vezetővé van téve. Azon csatorna, melyben ezen (87a) kövecske van elhelyezve, utolsónak kerül a munkahelyzetbe és pedig akkor, ha a kérdéses tartály összes csatornái már kiürültek. Ha az utolsó csatorna is kiürült, akkor a terhelő (87a) kövecske legalsó helyzetébe került ós a (190) dudorodások érintkezésbe jutnak az összes tartályok alatt elvezetett (191, 192^ vezetősodronyokkal és az áramkör, melybe a gép kikapcsolását eszközlő (181) szolenoid szintén be van kapcsolva, záratik. Ha a gép ily módon megállíttatott, a kiürült tartály ismét megtölthető vagy egy telt tartállyal kicserélhető. A gép járását, amennyiben ez szükséges, a gép újból való bekapcsolására szolgáló (183, 184) fogantyúk segélyével is meg lehet szakítani. Az áramhozzávezetés módjának, illetve a vezetékek és az ezek által táplált villamos szerkezetek elrendezésének szemléltetésére szolgál a 30. ábrában föltüntetett kapcsolási séma. Áramforrásul a párhuzamosan kapcsolt (15, 193, 194, 195) elemek szolgálnak, melyeknek belső sarkai egymással össze vannak kötve, míg külső sarkaik közös kikapcsoló szerkezethez vezetnek, mely szerint minden sarknak egy-egy vízszintesen kilendíthető (196) kapcsoló-emelő felel meg; ezen emelők az áram megszakítása céljából az összes (196) emelőket összekötő (197) rúd segélyével be-, illetve kikapcsolhatók. Az áram a kikapcsolást létesítő szolenoidhoz a (198) vezetéken át vezettetik, mely vezeték a (193) elem belső sarkát összeköti a (181) szolenoiddal, amelytől a (199) vezeték vezet a (185) kikapcsoló (189) részéhez. A (185 emelő forgáspontjához van csatolva a visszavezető (200 vezeték, mely a (195) elem külső sarkához van kapcsolva. A (201) és (202) pontokon a vezetékek elágaznak és a (203) és (204) vezetékek vezetnek a tartályok alatt fektetett (191, 192) vezetékekhez. Ezáltal a (191, 192) vezetékek a (185) kikapcsolótól függetlenül be vannak vonva a (193, 195) elemek áramkörébe. Az első szolenoid csoport (16a, 16b, lfc