39380. lajstromszámú szabadalom • Fűtőkályha az aknafalon kívül alkalmazott függélyes függőgázelvezetéssel

Megjelent 190t. évi augusztus lió 6-án. MAGY. szabadalmi KIR. hivatal. SZABADALMI LEI RAS 39380. szám. II/h. OSZTÁLY. Fűtőkályha az aknafalon kívül alkalmazott függélyes fűtó'gázelvezetéssel. grimme natalis & c° commanditgesellschaft auf aktién cég buaunschweigban. Bejelentésének napja 1906 november hó 27-ike. Elsőbbsége 1905 február 7-ével kezdődik. Ismeretesek oly szobakályhák, melyeknél egy, a fűtőakna fölött elrendezett süveg-bői lefelé irányult, a fűtőakna mellett elhelyezett csövek ágaznak el, melyeken a meleg füstgázok távoznak, hogy azután más, ugyancsak függélyesen álló csövekben emelkedjenek föl, mely csövek a kályhaakna közepe fölött, illetve az aknát födő süveg fölött a kéménybe vezető füstelvezető csőben egyesülnek. Találmányom tárgya ilynemű kályháknál az az elrendezés, hogy la fölfelé áramló gázokat vezető csövek, mielőtt azok az elvezető csőbe jutnának, a fűtőakna fölött lévő süvegen mennek át, hol a kályhaaknából jövő friss füstgázokkal keverődnek és ily míódon fölmelegszenek. Ezt a hőt, mialatt az elvezető csövön áramolnak át, a szobalevegőnek adják át úgy, hogy többszörös hőátvitel megy végbe, nevezetesen magán a kályhaakna falán, a lefelé vezető (f) huzat csövekben, a fölfelé vezető huzatcsövekben és az elvezető csőben. Ezenkívül az elszálló gázoknak újból való fölmelegítése a huzatot igen kedvező módon fokozza. Találmányunk tárgyának egy foganatosítási alakja a csatolt rajzokon látható, hol az 1. és 2. ábra a kályha két egymásra merőleges függélyes metszete, a 3. ábra vízszintes metszete és a 4. ábra fölülnézete. Az (a) kályhaakna körül négy, az aknán kívül álló, függélyes (c) és (cl) huzatcső van elrendezve, melyek közül a füstgázokat lefelé vezető két (c) huzatcső a (g) süvegből ágazik el és alul a kályha alatt lévő (h) harántcsatorna útján van egymással összekötve, mely egy második (hl) harántcsatornát keresztez. Ez a második csatorna a másik két (cl) huzatcsövet köti össze egymással, melyek a füstgázokat fölfelé vezetik és melyek fölső, a kályha középvonala felé irányult lejtős (e) végeikkel a (g) süvegbe lépnek be és itt az (f) elvezetőcsővel egyesülnek, melynek hossza tetszőleges és mely a kéménybe vezet. Célszerű, ha a (c) huzatoknak és (e) gyűjtőcsatornáknak a (g) süvegből való elágazási helyeit egymáshoz oly közel alkalmazzuk, hogy az (a) kályhaaknából a (c) huzatokba áramló füstgázok az (e) gyűjtőcsövekkel benső érintkezésbe jutnak. Magától érthető, hogy a kályha egyébként tetszőleges levegő- és huzatszabályozó berendezésekkel szerelhető föl, ezenkívül az