39372. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyomtatóformáknak elektrolytikus maratás segélyével való előállítására
SZABADALMI LEIRAS 89372. szám. IX/e. OSZTÁLY. Eljárás nyomtatóformáknak elektrolitykus maratás segélyével való előállítására. DR STRECKER AUFERMANN HANS VEGYÉSZ MÜNCHENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 december hó 24-ike. Jelen találmány tárgya oly eljárás, melynek segélyével tetszőleges fémből, pl. vasból, acélból, nikkelből, rézből, sárgarézből, cinkből stb. álló lemezeket közös elv alapján elektrolytikusan marathatunk nyomtatásra kész formákká. A fémlemezeket, melyek kromzselatinból, chromenyvből, chromalbuminból, chromhalenyvből, chromgumiból vagy hasonlóból ill. ezen anyagok keverékéből álló szemcsézett vagy szemcsétlen képréteggel vannak bevonva, anóda gyanánt helyezzük elektrolytikus fürdőbe olyképen, hogy a képréteg a kathódával álljon szemben. A képrétegbe rács is lehet belemásolva, avagy pedig a kép egyszerű vonalas rajz gyanánt lehet készítve. A képréteg diafragma gyanánt hat, mely a iónok szabad kicserélődését megengedi. Elektrolyt gyanánt minden oly koncentrált oldatot használhatunk, mely cserzőleg hat a ehromenyv vagy hasonló rétegre. Különösen alkalmas ezen célra a szokásos vaschloridoldat, azonban a többi cserzőoldatok is jól alkalmazhatók, pl, csersav, ammoniumszulfát, cinkszulfát, cinkchlorid, magnéziumszulfát, natriumthioszulfát, rézszulfát, rézchlorid, nikkelszulfát, ammoniumchlorid, konyhasó, nátriumszulfát, chromtimsó, ferricj^ankalium, mangánchlorür, vaschlorur, chromchlorid stb. vizes oldata. A reámásolt képpel ellátott lemez széleit lakkbevonat által védjük meg a maratás ellen és azután anóda gyanánt helyezzük az elektrolytikus fürdőbe. A kathóda anyaga mellékes. Elektrolyt gyanánt a fönt említett cserzőanyagok egyikének vizes oldatát hasznáíjuk. Körülbelöl 5—15 perc után, mialatt az áramkör zárva vagy megszakítva lehet, az enyv vagy hasonló réteg a kép rajza szerint többé vagy kevésbbé földuzzad. Ha az áramkör ezalatt meg volt szakítva, úgy most az áramot zárjuk, miáltal a maratás megkezdődik. A savion a diafragma gyanánt szolgáló képrétegen keresztül vándorol a fémlemezhez és fordítva a fémlemezről leoldott fém a kathodához. Mivel az áram a többé vagy kevésbbé megvilágított részeknek megfelelően különböző vastagságú képrétegegyes helyein a vastagsági különbségeknek megfelelően könnyebben vagy nehezebben éri el a fémet, a fémlemezen a kép rajzának pontosan megfelelő maratás jön létre. Az eljárás igen célszerűen olyként hajtható végre, hogy a középső vezeték elve alapján az anóda és kathóda között tetszőleges számú maratandó lemezt helyezünk el, melyeknek képrétege mind a kathóda felé van fordítva, hátlapjaik ellenben melyeket nem szabad bemázolni és melyek-