39360. lajstromszámú szabadalom • Villamos izzólámpa, melynek izzószála higany vagy efféle gőzben izzik

Megjelent 1907. évi augusztus hó 3-án. MAGY. ^^ KIR. SZABADALMI H IVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 39360. szám. VII/li. OSZTÁLY. Villamos izzólámpa, melynek izzószála higany vagy efféle gó'zében izzik. HOPFELT RÓBERT MÉRNÖK BERLINBEN. Bejelentésének napja 1906 december hó 19-ike. Elsőbbsége 1906 január hó 16-ával kezdődik. Oly izzólámpáknál, melyeknek izzószálai higanygőzben vagy máseffélében izzanak, az izzószálakat természetszerűleg oly anyag­ból kell készíteni, melyet ez a gőz nem támad meg. Ilyen izzószálak anyaga gya­nánt tehát első sorban a szén és karborun­dum jön tekintetbe. Az ilyen lámpáknak a közönséges lám­pákénál nagyobb fényerőssége azon látszik alapulni, hogy a gőzréteg, mely közvetlenül az izzószál körül van, intensiv fehér izzásba jön és ennélfogva, ha a szénszál annyira fölhevíttetik, mint a közönséges lámpákban, sokkal jobban világít. Ha a következőkben csak higanyról beszélünk, ez csak egysze­rűbb magyarázás okából történik, azonban ezen célra más gőzök is alkalmasak, pl. a nátrium, kálium stb. gőzei, ámbár a hi­gany határozottan a legjobb tulajdonságok­kal bír. Azonban csak oly gőzök jönnek tekintetbe, melyek közönséges hőmérséklet mellett cseppfolyós vagy szilárd testekké kondenzálódnak. Kitűnt, hogy a legnagyobb hatást akkor lehet elérni, ha a gőz sűrűsége lehetőleg nagy. Hogy ezt elérjük, az üvegfalat is lehetőleg egész terjedelmében erősen föl kell hevíteni, mert különben a gőzök az üvegfalon kondenzálódnak. Miután csak az | izzószál hőhatása használható föl, szüksé­gesnek mutatkozott az üvegburába még egy gázt bevezetni, mely nem kondenzálódhat és a mely az izzószál melegét az üvegfalra átviszi. Természetesen ezen gáz nyomása hideg állapotban csak nagyon csekély lehet, mert különben viszont a higany nehezebben párologna el, amennyiben a gáz a hevítés folytán nagyon kitágulna. Tehát a legelő­nyösebb viszonyt egy bizonyos gáznyomás fogja adni. A gáznyomás azon okból sem lehet tűlmagas, mert ekkor a szál lehűlése nagyobb azon előnynél, melyet a higany nyújt. Természetesen a szál nagyobb lehűlése folytán annak hőfoka kisebb lesz, mint nor­mális lámpákban. Ennélfogva a szálat vala­mivel jobban meg kell terhelni, hogy meg­közelítőleg egyenlő hőfokot érjünk el. A fényerősség azonban, melyet ilyen lámpá­val elérünk, lényegesen nagyobb. Kitűnt például, hogy egy 65 Voltos lámpa, mely 0"87 Amp.-rel égett, 16 gyertyafényt adott. Ugyanazon szál higanygőzben, melyhez cse­kély mennyiségű nitrogén adatott, 1-02 Amp. és 76-5 Volt mellett 48 gyertya fényt adott, ami gyertyánként 1'625 Watt-nak felel meg. A szálnak ezen esetben még nem volt meg azon hőfoka, mint az első

Next

/
Thumbnails
Contents