39355. lajstromszámú szabadalom • Készülék kettős szájnyílással bíró szalag téglasajtóknál pornak a szalagok közé való rázására

Megjelent 1907. évi augusztus lió 3-áu. MAGY. KIR. szabadalmi wím hivatal SZABADALMI LEÍRÁS 39355. szám. XVII/c. OSZTÁLY. Készülék kettős szájnyílással biró szalagtéglasajtóknál pornak a szalagok közzé való rázására. bell miklós gyárigazgató budapesten. A szabadalom bejelentésének napja 1906 julius hó 17-ike. Ismeretes, hogy a kettős szájnyílással bíró, tehát két szalagot egyidejűleg sajtoló téglasajtóknál, a két szalag a szájnyílásból kilépve, összeragad. Hogy az ily módon öszszeragadt szalagokból készült cserepeket lehetőleg könnyen szétválaszthassuk, eddigelé a két összeragadó föliileten csekély emelkedéseket alkalmaztak úgy, hogy a két szalag csak ezen kiemelkedések mentén ragadt össze és az így előállított cserepek kiégetés után könnyen szétválaszthatok voltak. Azonban a szétválasztás így is fárasztó volt és ügyes kezű munkást igényelt és ennek dacára sok hulladék keletkezett, mert a cserepek egy része a szétválasztásnál eltörik. Jelen találmány célja az ily kettős szalagok összeragadásának meggátlása, mely célt a találmány értelmében azáltal érjük el hogy közvetlenül a szájnyílás előtt, mielőtt még a két szalag összeérne, a két szalag közé száraz poralakú anyagot szórunk, mely a két szalag összeragadását meggátolja. Ezen poralakú agyag alkalmazása egyúttal a cserepek külső fölületének színezésére is használható, amennyiben oly agyagport használunk, mely az égetés után tetszésszerinti kivánt színt ad. A szalagokra rászórt agyagpor a szalagokra tapad, minthogy ezek a szájnyílásokból kilépve, még elegendő nedvességet tartalmaznak. A szalagok ezen szinezési módját száraz engobának is nevezhetjük, minthogy a szinező agyag a rendes engobálástól eltérőleg száraz állapotban alkalmaztatik. A mellékelt rajzon a fentvázolt eljárás foganatosítására alkalmas készülék példaképem kiviteli alakja van föltüntetve. Az 1. ábra a találmány tárgyát képező készülékkel ellátott téglasajtó egy részének előlnézeta és a 2. ábra oldalnézete, míg a 3. ábra fölülnézete. A két (a, b) szájnyílás között, közvetlenül a szájnyílások előtt, egy keskeny lapos (c) cső van elrendezve, melynek alsó fölülete (d) szitaszövetből készül. Ezen (c) szita egyik vége egy (e) emeltyűvel áll kapcsolatban, mely az (f) csap körül leng és egy a téglasajtó valamely forgó tengelyére ékelt (g) fogaskerék által gyors rezgőmozgásba hozatik, mely mozgás a szitára is átvitetik. A szita másik vége kis (h) tölcsérrel bír, mely fölött egy a gépre erősített helytálló (i) tölcsér van elrendezve. A (c) szitára (k) rúgó hat, mely azt állandóan az (e) emeltyű felé