39304. lajstromszámú szabadalom • Közvetlen hatású hydraulikus szabályozóval fölszerelt egyidejűleg kettős nyomást kifejtő brikettező sajtó

forduljon, hol (n) a nyílások száma. Később látni fogjuk, hogy ezek a műveletek miként mennek végbe. Az (1) könyökös tengely forgásánál, mikor a brikett két vízszintes fölületére ható és ezekre egyidejűleg nyomást gyakorló dugattyúk egymástól távolódnak, a (6) dugattyú is fölfelé mozog és a (15) beszívó szelepet kinyitja, minek következtében természetesen a nyomóhenger is megtelik vízzel. Mikor a tengely további forgásánál a nagy (4) emelő lefelé mozog, a (9) sajtó lódugattyút lefelé mozgatja, míg az alsó sajtó lódugattyút la (6) merülő dugattyú megemeli. Mikor a két (9) és (10) sajtolódugattyú az asztal üregeiben lévő nyers anyagot éri, a brikettek sajtolása megkezdődik és a két dugattyú hatása alatt két oldal felől egyidejűleg megy végbe. Hogy a dugattyúk túlságosan föl ne melegedjenek, azok vízhűtéssel vannak ellátva. Minden különböző anyagnak egy bizonyos nyomás felel meg, melynél a sajtolás a legtökéletesebben megy végbe, miért is a sajtolónyomást megfelelőien szabályozni kell. Ebből a célból a (16) szelep a következő módon van elrendezve. A szelep fölülről lefelé nyílik, megnyújtott szeleprúdja számos Belleville-féle tárcsán megy át, melyek a visszacsapó szelep tokjának födelén nyugszanak. A tárcsák ellapulását egy csavarház és ellencsavarház segélyével ama nyomásnak megfelelően állíthatjuk be, melyet a brikettekre gyakorolni kell. Egy súllyal terhelt és fokozatosan szabályozható (17) biztonsági szelep és egy (18) manométer a szabályozás ellenőrzésére szolgál, a manométer segélyével a szelep működését és viszont ellenőrizhetjük. Minthogy a brikettek keresztmetszete és a maximális nyomás ismeretes, a (6 11) és (8) dugattyúk keresztmetszetét könnyen lehet számítani, a nagy (4) emelő hossza és a (6) merülő'dugattyú átmérője akként van meghatározva, hogy az alsó dugattyú lökete a fölső dugattyú löketének csak egy harmada legyen. A föntebb leírt szabályozó működése a következő; Tegyük föl például, hogy a sajtolandó brikett belsejében valamely kemény tárgy van úgy, hogy a brikett fölszinére ható nyomás nagyobb lesz, mint a Bellevilleféle korongok beállításával meghatározott nyomás. Ekkor az össze nem nyomható víz a visszacsapó szelepet kinyitja és mindaddig nyitva tartja, míg a nyomóhengerben egyensúly nem létesül, ezenközben a fölső } sajt-olódugattyú a brikettet fölülről lefelé nyomja és az alsó sajtolódugattyút a rugalmas (18) támasztékára kényszeríti feküdni. A nagy (4) emelő ágyazási pontja tehát a (19) csap fog lenni, a könyökös tengely további forgásánál pedig a (7) csap megemelkedik, magával viszi a (8) hydraulikus dugattyút, minek következtében a (16) szelep újból kinyílik és a könyökös tengely forgását befejezheti, anélkül, hogy más ellenállást kellene legyőznie, mint a részek tehetetlenségét és azok súrlódásait. A (4) nagy emelő ()7) csuklója mikor a könyökös tengely második fordulatát megkezdi, ismét fölemelkedik, minek egyrészt az emelőkarok elrendezése és a (20) rúgó, másrészt pedig főleg az a körülmény az oka, hogy a (6) merülő dugattyú megemelkedésénél vizet szív be a nyomó hengerbe. A hydraulikus szabályozó berendezés tőhát céljának igen jól megfelel és azonkívül az is nagy előnye, hogy valamely akadály föllépténél keletkező nyomásnövekedés káros hatását teljesen kiküszöböli. A kész briketteknek eltávolítását a (21) dugattyú végzi, melyet a (22 23 24 25 26) rudazat mozgat. Eme rudazat fix forgáspontjait a (27) és (28) csapok képezik. A most jelzett kiürítő berendezésnek különös előnye, hogy mozgása a hydraulikus szabályozó mozgásától teljesen független, tehát minden esetben biztosítja, hogy a brikett a formaüregből tényleg eltávolodik. A kidobott drikettet valamely mechanikus berendezés, pl. végtelen szalag vagy más szállító berendezés távolítja el. Mint azt már említettük, a formaasztal