39278. lajstromszámú szabadalom • Kazántelep

Megjelent 1907. évi julius hó 30-án. MAGY SZABADALMI SZABADALMI LEIRAS 39278. szám. V/e/a. OSZTÁLY. Kazántelep. WEGENER KÁROLY MÉRNÖK CHARLOTTENBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 október hó 9-ike. Találmányom tárgya egy új kazántelep, melynél két vagy több álló kazán oly módon van egymással kapcsolva, hogy egy vagy több mellékkazánt közvetlenül fűtünk, a füstgázokat pedig eme kazánból vagy kazánokból egy vagy több főkazánhoz vezetjük, mely egy vagy több közvetve fűtött kazán oly módon van szerkesztve, hogy a füstgázok az egész kazánon átmenjenek. Ennél az új kazántelepnél nem csak a hőátvitel megy igen tökéletesen végbe, hanem aránylag igen kis térben igen nagy fütőfölületet is létesítünk. A kazán vízfölületét több, a kazán vízterében elhelyezett edény nagyobbítja, melyek a gőzfejlődést gyorsítják és akként vannak elrendezve, hogy az azokban fejlődött gőz közvetlenül és anélkül jut a gőztérbe, hogy a víztéren átmenni volna kénytelen. A kazántelep öszszes kazánjaiuak vízleválasztói vannak, melyek meggátolják, hogy a gőz vizet ragadjon magával a gőztérbe, minthogy pedig a kazánnak fölülről egészen a kazánfenékig érő fiistcsövei vannak, a kazán fölött elrendezett védőburkolatban túlhevítőt lehet elrendezni úgy, hogy a következő kazánba menő égéstermények egyúttal a kazántelepben fejlesztett gőz túlhevítésére is hasznosítható. Ez az elrendezés oly kazántelepet alkot, mely száraz és túlhevített gőzt szolgáltat és még igen nagy gazdasági követelményeknek is megfelel. Találmányom tárgya a csatolt rajzon két kazánból álló kazántelep esetére látható, nevezetesen az 1. ábra a kazántelep függélyes metszete, a 2. ábra a kazántelep egyik felének az 1. ábra a—b, a 3. ábra másik felének c—d vonala szerint vett metszete, míg a 4. és 5. ábra a kazán egy-egy vízcsövét és a 6—8. ábra a kazán más részeit ábrázolja. Az (1) kazánnak ismert módon kiképezett tüzelése van, mely a (2) fenék és (3) födém által van határolva. A (2) fenéknek oldalt vannak nyílásai, míg a (3) födémen egy központi nyílás van kiképezve. A tüzelésbe a sekundérlevegő a (4) csöveken jut be, az égéstermékek az (5) lángszekrénybe mennek, ennek (4a) födémébe ütköznek és a csőnyalábon oszolnak szét. A csőnyalábot alkotó (6) vízcsövek a legkülönbözőbb módon lehetnek kiképezve, két foganatosítási alakjuk a 4. és 5. ábrán látható. A 4. ábrán látható vízcső egy külső (6) csőből áll, melyben az úgynevezett (6a) kiszorító foglal helyet. Ezt a (6) csővel koncentrikus, alul nyi-