39272. lajstromszámú szabadalom • Sínkötés és eljárás annak előállítására

Megjelent 1907. évi julius hó 20-án. MAGY. KIH. SZABADALMI wfíj& hivatal SZABADALMI LEÍRÁS 89272 szám. V/a/l. OSZTÁLYSínkötés és eljárás előállítására. SCHEIN1G & HOFMANN CÉG LINZBEN. Bejelentésének napja 1906 november hó 8-ika Elsőbbsége 1905 augusztus 9-ével kezdődik. Találmányunk oly sínkötésre vonatkozik, melynél a sín ütközés összekötését két, a síntalpra fölhúzott, U-alakú kengyel végzi. Találmányunk szerint az ütközés helyének két oldalán a síntalpakra U-alakú kengyeleket húzunk és a kengyeleket egy közös, kétoldalt támasztófölületek gyanánt kiképezett sínsarú által célszerűen egyetlen ék használata mellett rögzítjük a kellő helyzetben. A két kengyelt vörös izzó állapotban húzzuk föl a síntalpra, és alkalmas sajtoló berendezés használatával szorítjuk ehhez, azután a sínsarút húzzuk föl ugyancsak vörös izzó állapotban, a rögzítésre szolgáló éket gyöngén beverjük úgj', hogy a sarú kihűlése után a föllépő összehúzódás következtében szorosan a kengyelekre fekszik és ezeket a kellő helyzetben rögzíti. Eme sínkötés a csatolt rajz 1. ábráján keresztmetszetben, 2. ábráján pedig az 1. ábra A—A vonala szerint vett metszetben látható. A sínkötésnek két hasonlóan alakított, U-keresztmetszetű (1) és (2) szorító kengyele van, melyek mindegyike a két egymáshoz ütköző sín (3) síntalpait fogja körül, ezen kívül a (4) sarú is alkalmazva van, mely két oldalt (5) támasztóföliiletekkel van ellátva. Ezek közül az egyik az egyik kengyel. a másik a másik kengyel és a sínsarú közé beverendő (6) támaszték fölületét képezi. Az egymással kapcsolandó sínek síntalpait az ütközés helyén ismert módon megtisztítjuk úgy, hogy fémes fölület létesüljön és ezekre a cinkbádogból vagy más hasonló anyagból készült (7) betétcsíkokat helyezzük el. A két (1) és (2) kengyelt ezután vörös izzó állapotban a síntalpakra húzzuk föl és egy szorítóberendezés, pld. párhuzamosan vezetett pofákkal bíró satú segélyével a síntalpakra szorítjuk. A vörös izzó kengyel alatt megolvadó betétesík a kifejtett nagy sajtónyomás következtében a hengerelt síneknél gyakran tapasztalható vastagság különbségeket kiegyenlíti. Mikor a fölhúzott kengyelek lehűltek, a sínsarút húzzuk el vörös izzó állapotban és az éket verjük be. A sínkötésnek ily módon történő szerelése fölöslegessé teszi, hogy az éket nagy erővel verjük be, minthogy a két kengyelre a sínsarú a kellő nyomást csakis akkor fejti ki, mikor a sínsarú lehűl. Eme nyomásnak azonban az eddig ismert sínkötésektől eltérően nem az a célja, hogy a kengyeleket a síntalpra szorítsa, hanem csupán csak az hogy a kengyeleket a síntalpban rögzítse, illetve