39266. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázturbinák működtetésére
tás követi, amennyiben a folyadék alacsonyabb nyomás ellenében áramlik, mint amely nyomás alatt a sűrítendő gázokat bevezetjük. E művelet egyben vagy fokozatokban foganatosítható; lehet a folyadékot körfolyamatban újbóli fölhasználás céljából viszszavezetni és a meleget belőle, mely ahhoz a forró gázokkal és a meleg csatornafalakkal való érintkezése folytán jutott, a körfolyam tetszőleges helyein történő hűtéssel újból elvezetni. A nyomó vagy a visszavezetett folyadék fölvételére tetszőleges helyen gyűjtőtartányokat rendezhetünk el több körfolyamra közösen is. Lehet továbbá több egymással párhuzamosan kapcsolt expansort egyetlen turbinához vagy sűrítés foganatosítására, viszont egyetlen expansort több turbinához vagy több sűrítés foganatosítására alkalmazni vagy végül több expansort is több turbinához és több sűrítés foganatosítására használni tetszőleges kombinációban. A mellékelt rajz 1—8. ábráin egész sor példa van diagrammatikusan bemutatva. A nyomások itt ordináták gyanánt vannak fölvéve; a teljes vonalakkal rajzolt diagrammok a folyadékra vonatkoznak, a vonalkázottak az égési gázokra, végre a pont-vonalkázott-ak a friss levegőre. A turbina (t)-vel, egyes fokozatok a turbinán (tl, t2, t3)-mal vannak jelölve. Az elégetési kamara, melyben a tüzelőanyag a jelen találmány szerint sűrített friss levegővel elégésre kerül, a rajzon (v)-vel van jelölve. Azon esetre, hogy az expanzió az atmoszféranyomás alatti nyomásig foganatosíttatott, hűtő van elrendezve, melyen a fáradt gázok sűrítésük és kiáramlásuk előtt keresztülmennek és mely (k)-val van jelölve. Az atmoszféra-vonalat (Y—Y) vonal jelzi. Az 1. és 2. ábrák egyfokozatú elrendezés példáit mutatják. (1) és (2) között az expanzorban az expanzió történik; (l)-nél vezettetnek be a nagy feszültségű elégetési gázok, melyek expanzió után (2)-nél eltávozhatnak. Az 1. ábrán ehhez közvetlenül csatlakozik a friss levegő sűrítése, mely levegő (3)-nál vezettetik be és a folyadékot (4)-nél elhagyja, hogy a (v) elégetési kamarába áramoljék. A folyadék (4)-ből körfolyamban újból (l)-hez jut vissza. Az elégetési kamarából kilépő elégetési gázok egyrésze arra használtatik föl, hogy az expanzort táplálja, míg a másik rész a (t) turbinán megy keresztül és abban munkát végez. A 2. ábra hasonló elrendezést ábrázol, melynél az expanzor és a hydraulikus kompresszor közt a folyadék nyomásának fokozása van beiktatva. A többi ábra több fokozatú elrendezéseket mutat. A 3. ábrán mindegyik expanzió-és kompresszió-fokozathoz külön körfolyam, a 4. ábrán több fokozathoz egyetlen körfolyam van elrendezve. Az 5. ábrában az expanzió az atmoszféranyomás alatti nyomásig történik; a turbinából jövő fáradt gázok az expanzorból jövő fáradt gázokkal egyesülnek és együtt a (k) hűtőn mennek keresztül, mielőtt sűríttetnének és kiszoríttatnának. A 6, 7. és 8. ábrákon olyan példák vannak bemutatva, melyeknél a turbinát nem közvetlenül az elégési gázok működtetik, hanem olyan folyadék, mely az expanzorban energiát nyert. A 6. ábrán mindkét célra külön expanzorok vannak alkalmazva, míg a 7. és 8. ábrákon a hydraulikus expanzió közösen megy végbe mindkét célra. A 7. és 8. ábrák csak abban különböznek, hogy a 7. ábrán a körfolyamok több fokozathoz közösek, míg a 8. ábrán több egyes körfolyam van alkalmazva. Valamennyi példánál könnyen lehetne még az elégési gáz kompresszióját is alkalmazni. A bemutatott példák nem merítik ki az összes lehetőségeket, melyekkel az elrendezések foganatosíthatók. Több turbina-, expanzor- és kondenzátorfokozatok közös és elkülönített körfolyamainak, több elégetési kamarának és több hűtőnek kombinációi lehetségesek még ezeken kívül és alkalmazhatók az esetleges viszonyoknak megfelelően. A találmány tárgyát képező eljárásnak gőzerőgépeknél való alkalmazása abban áll, hogy a levegőt, mely a kondenzátorból eltávolítandó, hydraulikus kompresszor segélyével hajtjuk ki, mely utóbbi energiáját