39231. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lábbeliek előállítására

Megjelent 15)07. évi július !ió 15-én. MAGY. szabadalmi KIR. hivatal SZABADALMI LEIRAS 392B1. szám. I/b. OSZTÁLY. Eljárás lábbeliek előállítására. jewleff tivadar bányamérnök moszkvában. A szabadalom bejelentésének napja 1907 január hó 19-ike. Találmányom tárgya egy eljárás mindennemű lábbeli, cipő, csizma stb. előállítására, mely főleg olcsósága által tűnik ki és az eddig a lábbeligyártó nagyiparban föltétlenül szükséges volt speciális gépek alkalmazását fölöslegessé teszi. Az eljárás szerint minden varrást a szíjgyártó iparban alkalmazott tűzővarrógépen végezzük, az eljárás foganatosítása pedig tanult munkás alkalmazását fölöslegessé teszi. A kész cipőt javítás céljából egyes részeire lehet szétszedni úgy, hogy az elkopott részt bármely nem szakértő könnyen pótolhatja más, a kereskedelemben kapható résszel, anélkül hogy ehhez különös szakértelemre volna szüksége. Ezért a találmány főleg katonai szempontból fontos, mert lehetővé teszi, hogy a katona a szükséges pótdarabokat mindig magával hordhassa és azokat minden különleges szerszám használata nélkül föl is erősíthesse. A csatolt rajzon a találmány tárgyát képező eljárás a gyártás különböző fázisaiban van föltüntetve, nevezetesen az 1—11. ábrán közönséges fűzős cipő, a 12—16. ábrán pedig katonai csizma esetére. Az (1) fölső bőr (1. és la ábra) vagy a csizma szára a szokásos alakú és az eddigitől semmi tekintetben sem tér el. Ezt a fölső bőrt a (2) kaptafára csíptetjük föl, miután ennek talpfölületén a vászonból vagy bőrből készült (3) segédtalpat elhelyeztük. Az (1) fölsőbőr szélét a vassal szegélyezett (2) kaptafán elgörbülő (4) szögek segélyével a (3) segédtalphoz tűzzük, azután pedig az (5) béléstalpat tűzzük a (6) szögek segélyével a (3) segédtalphoz és az (1) fölsőbőr széléhez (2. és 2a. ábra.) A 2a, ábrán eme most jelzett részek viszonylagos helyzete metszetben látható. Az öszszes most leírt műveleteket a (2) kaptafán végezzük, melyet azután eltávolítunk. Az (5) béléstalp könnyebb cipőknél (1 — 11. ábra) csupán a sarkig, nehéz csizmáknál (12—16. ábra) pedig egészen hátra nyúlik. Mikor a kaptafát kivettük, a béléstalpat és segédtalpat közepén végigmenő (7) hasíték (3. és 3a. ábra) segélyével fölvágjuk, a hasíték végei villásak, hogy a talpon át a cipő belsejébe lehetőleg nagy nyíláson lehessen behatolni. A 3a. ábrán a (7) hasiték keresztmetszetben világosan látható. Mint az a sematikus keresztmetszetet föltüntető (3b) ábrából kitűnik, a hasítékot a talp anyagán át ferde irányban vezethetjük. Eme hasítékon egy közönséges szíjjártó gép (8) szarvát dugjuk át (4. ábra) úgy, hogy ennek nyomó-