39191. lajstromszámú szabadalom • Szelepes vezérmű

Megjelent 1907. évi julíus hó 10-én. MAGY. -JW KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 39191. szám. V/e/1

- OSZTÁLY. Szelepes vezénymű. ELSNER FERENC FŐMÉRNÖK GÖRLITZBEN. Bejelentésének napja 1900 október hó 17-ike. Elsőbbsége 1905 február 27-ével kezdődik. Ismeretesek már az oly szelepes vezényművek, melyeknél a szelepek egy helytálló és egy, a szeleporsóval összekötött görbületi pálya között ide-oda mozgó csigák segélyével emeltetnek meg. Emellett a csigák csapszögeken vannak elrendezve, melyek egymással szemben a középvonalhoz szimmetrikusan egy excenter* vagy vezényműrúdon vannak elrendezve. A szelep megemelésekor föllépő ellenállást eközben a vezénymű rúdja segélyével egyik csigáról a másikra kell átvinnünk, mimellett a rúdban az excentrikus hatás következtében káros hajlítási feszültségek és vibrációk lépnek föl, melyek a rudazat esetleges törése miatt az üzemre veszélyesek lehetnek és azonkívül a szabályozóra kedvezőtlen befolyást gyakorolnak. Jelen találmány már most ezen hátrányokat kiküszöbölni, a vezényművet egyszerűsíteni és nagy fordulatszámok számára használhatóvá tenni van hivatva. Lényegében abban áll, hogy a csigák egymás mellett egyetlen egy, a vezénymű- vagy 3xcenterrúd középvonalába eső csapszögön vannak elrendezve úgy, hogy ezen rúd szabad vége biztos vezetést nyújt és a szeleporsó semminemű oldalnyomást nem szenved. Mellékelt rajzon a jelen találmány tárgya egy példaképem foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra a vezénymű szekrényének függélyes metszete, a 2. ábra az orsóvezeték hosszmetszete, a 3. ábra a vezénymű szekrényének vízszintes metszete. A vezénymű szekrényében lévő (a) szeleporsóvezeték hasítékszerű kivágással van ellátva, melyben a (c) görbületi ívvel ellátott (b) vezeték van elrendezve. Ezz:i szemben a vezénymű szekrényében egy (e) görbületi ívvel bíró második (d) vezetékrész van ágyazva, mely az orsóvezeték hasítékán szabadon megy keresztül. A két (b) és (d) vezetékrész között több (i) és (k) csiga ide-oda mozgattatik, melyek egymás mellett a közös (g) csapszögön vannak elrendezve. Ezen csigák közül, az (i) csigák állandóan az alsó pályán futnak, míg a harmadik (k) csiga a szeleporsóban elrendezett görbületi ívvel csak akkor érintkezik, amikor a be- vagy kiömlés kezdődik. Nehogy ebben a pillanatban ütődés előálljon, egyrészt az (i) csigáknak és más-