39156. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyers bőrök cserzésére

Megjelent 19Q7. évi ju

lins hó 3-án. MAGY. ^^ KIR. SZABADALMI jSa HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 89156. szám. XI /a. OSZTÁLY. Eljárás nyers bőrök cserzésére. ROACII WILLIAM GRANT VEGYÉSZ CINCINNATIBAN ÉS ROACH ALBERT CLARENCE VEGYÉSZ NEW-PORTBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 december hó 27-ike. A nyers bőröknek fémoxydok segélyével történő cserzésénél föllépő reakciók és folyamatok felől még nem vagyunk teljesen tisztában. Általánosan elfogadott elmélet szerint a fémek, különösen a chróm alacsonyabb rendű oxydjai azzal a tulajdonsággal bírnak, hogy a nyers bőrök rostjaiban levő gelatinnel vegyülnek, ezt megalvasztják és ezáltal oldhatatlanná teszik. Valamennyi gyakorlati cserző eljárás tehát abban áll, hogy a bőr rostjaiba valamely fémoxydot, rendszerint chromoxydot belevigyenek. E célra általánosan vagy egy-fürdős, vagy pedig a két-fürdős eljárást alkalmazzák. Az egy-fürdős eljárásnál a nyers bőröket fémoxydot vagy oxychloridot tartalmazó fürdőben beáztatjuk, mikor is az oxyd vagy oxychlorid érintkezésbe jön a gelatinnel és ezt megalvasztja. Ily módon bizonyos alkalmazási céloknak eléggé megfelelően lehet vékony vagy könnyű nyers bőröket cserzeni, azonban vastag nyers bőröknél, melyeket talpbőrökké, szíjakká, lószerszámokká vagy effélékké kell földolgozni, az eljárás nem felel meg egészen, minthogy az oxyd vagy oxychlorid a külső rostok gelatinját azonnal megalvasztja és így általában nem, vagy csak igen nehezen hatolhat a belső rostokba, ezek tehát nem is lesznek jól cserezve. Azonkívül a fürdőben a cserzett külső rostok jobban összehúzódnak, mint a belsők úgy, hogy a rostok természetes összefüggése gyengíttetik és lazíttatik. Végül állandó a veszély, hogy a savanyú fürdő hosszabb beáztatásnál bomlasztólag hat a rostokra. A két-fürdős eljárásnál a nyers bőrök először is egy fémsav, rendszerint chromsav fürdőbe jönnek, mely sav önmagában nem bír cserző sajátsággal, hanem csakis eszközül szolgál arra, hogy az oxydot oldat alakjába vigye be a bőrökbe. Miután a bőröket e fürdőben teljesen telítettük, oly fürdőbe visszük őket, mely redukáló alkatrészt tartalmaz, mely a savat szétbontja és fémoxydot hoz létre. Ez az eljárás bonyodalmasabb és költségesebb, mint az első eljárás és mégis ugyanazon hátrányokkal bír, minthogy a második fürdő redukáló alkatrésze ugyancsak először a bőrök külső rojtjaiba hatol be és az oxyd ezen rostok gelatinjét megalvasztja és a rostokat eltömi. A belső rostok tehát nem jól csereztetnek és a rostok összefüggése meglazíttatik. Az iménti fejtegetések ugyan csak elmé-