39153. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tárgyak desinficiálására

Megjelent li><)7. évi jnlius hó íi-án. MAGY. KIR. SZABADALMI mlg H IVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 39153. szám. XXI/b. OSZTÁLYEljárás tárgyak dezinficiálására. NILSSON AXEL RUDOLF MUZEUMI TISZTVISELŐ STOCKHOLMBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 november hó 12-ike. Tudományos célokra, különösen muzeumok állattárában már régóta szénkéneget használnak a molyok elleni dezinficiálásra, mely célra a szénkéneget egy, a dezinficiálandó tárgyakat befogadó zárt tartányban elgőzölögtetik. Emellett a tartánynak egészen egy 35—40 cm. magas vízoszlopnak megfelelő nyomásra való evakuálását is megkísérelték és pedig folyó vízsugár, légszivattyú, exhausztor vagy hasonló segélyével. Az ezáltal elért hatás sem volt különb, minthogy e tárgyakat ennek dacára is több napon át, sőt sűrű anyagból álló tárgyakat még hosszabb időn át kell a levegővel kevert szénkéneg hatásának kitenni. Emellett beigazolódott, hogy az úgynevezett famolyok vastag fadarabokban nem öletnek meg, habár utóbbiak tizennégy napon át kezeltettek a leírt módon. Ily hosszú kezelés által azonban a gázalakú szénkéneg nemcsak ©gyes tárgyakat, hanem olajokat, firniszeket, zsíros anyagokat, festékeket stb. is szétbont, miért is az említett eljárás szövetek, bútorok és más házi eszközök dezinficiálására nem alkalmas. Számos kísérlet azt igazolta, hogy a tárgyak csak legföljebb tizenkilenc órán át tehetők ki sérülés veszélye nélkül a szénkéneg gőzök hatásának. Más ismert dezinficiáló eljárások is vagy a tárgyakat veszélyeztetik, vagy nem fejtenek ki kellő hatást. Azonban nagy fontossággal bír, hogy fatárgyak, szövetek és hasonlók moly és ezek lárvái és petéi tökéletesen megölhetők legyenek, anélkül, hogy a tárgyak legcsekélyebb megrongálódásnak lennének kitéve. A találmány célját egy eljárás képezi tárgyak dezinficiálására, hogy a tárgyakban és a tárgyakon lévő élősdiek, ezek petéi és lárvái tökéletesen megölessenek úgy, ! rongálást elkerüljük, mimellett az eljárás folytán a legérzékenyebb tárgyak sem szenvednek sérülést. Az eljárás abban áll, hogy az alkalmazandó kezelésnek kitett tárgyakat befogadó tartányt, amennyire csak lehet, evakuáljuk, mielőtt a tartányba a szénkéneget elgőzölögtetés céljából behelyezzük, vagy a szénkéneggőzöket bevezetjük. Ily módon a szénkéneg hatását lényegesen növeljük. Tárgyak fölületének dezinficiálására ezen eljárás elegendőnek bizonyult, amennyiben például rovarok öt percnél rövidebb idő alatt megöletnek. Azonban megállapítottam, hogy ezen eljárás nem volt hogy az utóbbiak által előidézett folytonos