39128. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági berendezés nagyfeszültségű villamos telepek számára

2 dig akként, hogy az olajtartályokat a lefolyó vízzel eszközölt öntözgetés útján hűtjük. Az ily berendezéseknek célszerű gyakorlati megszerkesztése mindig igen könynyen kiadódik a különleges viszonyokból. A lefolyó víznek alkalmazása magának az előkapcsolt ellenállásnak létesítésére különböző módon valósítható meg, mire az 1—4. ábrák néhány példát láttatnak. A legegyszerűbb foganatosítási alakok az 1. és 2. ábrákban vannak föltüntetve. Az 1. ábrában föltüntetett példánál a víz a földelt (a) szájcsőből először is- az (1) vezetékkel összekötött (b) fémtölcsérbe ömlik. Ezáltal és a (b)-ből tovább folyó sugár által ismert módon a földelés létesíttetik. A víz a (b) tölcsérből a (c) fémtölcsérbe jut, melynek az (l) vezetékkel való összeköttetését a (d) túlfeszültségi biztosíték szakítja meg. A víz végül a (c) tölcsérből a földhöz jut. Azáltal, hogy bizonyos határokon belül szabadon választhatjuk a vízsugár hosszát és harántmetszetét, módunkban áll a (c) tölcsér és a föld közötti ellenállást úgy megszabni, hogy ez aránylag csekély legyen a (c) tölcsér és a (b) tölcsér, ill. a (b) tölcsér és az (a) szájcső közötti ellenálláshoz képest. Ennélfogva a túlfeszültség számára alkalmas ellenállás meg lehet adva, míg a tartós földeléshez szükséges ellenállás tág határok között attól függetlenül változtatható. A 2. ábrában föltüntetett foganatosítási alak csak kevéssel különbözik az 1. ábrában szemléltetett elrendezéstől. A túlfeszültségi biztosíték itt a (c) tölcsér és a föld közé van kapcsolva, míg annak előkapcsolt ellenállását a (c) és (b) tölcsérek közötti vízsugár képezi. Ha igen csekély vezetőképességgel bíró víz, pl. hegyi patakok vize áll rendelkezésünkre, akkor a következőkben leírt foganatosítási alakok ajánlatosak, melyeknél könnyebben kapunk elegendő nagy harántmetszetet a túlf eszültségi biztosítékok előkapcsolt ellenállásai számára. A 3. ábra szerint az (a) szájcsőből kiömlő vizet a kellő nagyságú és nem vezető anyagból készült (g) tartályban fogjuk föl és azt a két (h) és (k) elektróda közvetítésével a (d) túlfeszültségi biztosíték előkapcsolt ellenállásaként használjuk föl, amikor is a vezetéknek tartós földelése az (a) szájcső és a (g) tartály közötti vízsugár segélyével az előkapcsolt ellenállástól függetlenül van biztosítva. . A lefolyó víz a 4. ábrában föltüntetett módon igen célszerűen használható föl úgy az előkapcsolt ellenállás képzésére, mint öntözgetéssel eszközölt hűtésre. A földtől elszigetelt fémedénybe a (b) fémtölcsér nyúlik be, mely itt egyrészt az (l) vezetéknek az (a) szájcső felé való földelését, másrészt a túlfeszültségi biztosíték számára előkapcsolt ellenállásként szolgáló vízzel való összeköttetést közvetít. Ezen víz a tartály szélein át egyenletesen lefolyik és alkalmas vezetés esetében a tartálynak többé-kevésbbé egyenletes öntözgetését okozza, ill. a hőnek fokozott közlését az ezt környező mozgó levegővel az erősebb elpárolgás folytán. Ezen foganatosítási alak rendkívül nagy megterhelési képességével tűnik ki csekély vízfogyasztás és kis méretek mellett. így pl. egy két liter köbtartalmú tartálynál 40 K. W.-nyi tartós terhelés volt lehetséges kb. 600 liter óránkinti vízfogyasztás mellett. A találmány tárgya természetesen sokféleképen módosítható, azon föltétel betartásával, hogy a kettős rendeltetés megmaradjon, vagyis a vízsugárföldelő a túlfeszültségi biztosítékok előkapcsolt ellenállásait képezze. Magától értetődik; hogy a találmány tárgya bármily fázisszámú elektromos vezetékeknél alkalmazható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Biztonsági berendezés nagyfeszültségű telepek számára vízsugárföldelők alkalmazásával, jellemezve azáltal, hogy a vízsugárföldelő lefolyó vize a túlfeszültség elleni biztosíték előkapcsolt ellenállását képezi.