39108. lajstromszámú szabadalom • Újítások fonó- és cérnázógépeken

- 9 — natkoztatott görbéi igen előnyös szög alatt fogják egymást metszeni úgy, hogy a sebesség állandó marad. A szárnyak többé-kevésbbé körülzárhatók, hogy az általuk előidézett lassítás s i ennek folytán a sebesség is szabályozható j legyen. A szárnyak bizonyos esetekben úgy is kiképezhetők, ahogy közönséges fúvógépeknél történni szokott. A szárnyak ekkor a hajtóközeg bebocsátó vagy kibocsátó nyílásait, vagy mindkét fajta nyílásokat többé-kevésbbé elzárhatják, hogy ily módon az általuk előidézett ellenállás szabályozható legyen. Az előresiető és hátramaradó részekkel bíró fonó és cérnázó gépeknél, amilyenekre pl. a 35095. és 37731. sz. szabadalom vonatkozik, jelen találmány szerint az előresiető vagy hátramaradó rész, vagy pedig mindkettő mindenkor a kivánt módon szabályozható. A berendezést úgy foganatosíthatjuk, hogy a hátramaradó rész a leírt módok valamelyike szerint lassíttassék és szabályoztassék, mimellett az előresiető részt turbina vagy elektromotor hajtja. Turbina alkalmazása esetén ez utóbbit annyi levegővel és olyan nyomás mellett tápláljuk, hogy a fonal a kivánt feszültségre tegyen szert. A szabályozásnak ezen módja igen előnyös, mivel semmi erő sem megy veszendőbe. A hátramaradó rész lassítása a cséve átmérőjének növekedtével alkalmas módon változtathat^, hogy a fonal mindig állandó feszültség alatt álljon. Az állandó sebesség föntartása céljából a légnyomást is változtathatjuk. A fönti berendezést önműködő szabályozóval is kiegészíthetjük, mely a légnyomást a fonal feszültségének megfelelően változtatja. A fonalvezető szemek segélyével a gépen végignyúló közös rúdra vezethető, melyen a fonal feszültségét súly vagy rúgó szabályozza. A közös rúddal aztán egy kiegyensúlyozott szelep áll összeköttetésben, melyen keresztül több vagy kevesebb levegőt bocsáthatunk a turbinákhoz. Magától értetődik, hogy ezen berendezés többféleképen módosítható. A berendezést úgy is foganatosíthatjuk, hogy az előresiető részt a tokos fonó- és cérnázó gép tárgyalásánál leírt módon szabályozzuk, s a hátramaradó részt a már említett korábbi szabadalmak szerint lassítjuk. Minél tökéletesebb a hátramaradó rész lassítása, annál jobban fönn lehet tartani a forgó részek közös sebességét s annál pontosabb lesz a fonandó anyag sodrása. Egy további kivitel szerint a forgó rész szabályozására egy vele összekötött centrifugális szabályozót alkalmazunk, melyet a tok orsóján vagy magán a tokon elrendezett gyűrű alakjában képezhetünk ki. Ez esetben a gyűrűn rúgókat erősítünk meg mereven és súlyokat rendezünk el rajta, melyek egy álló köpeny belsejében futnak. Ha már bizonyos kritikus sebesség el van érve, akkor a súlyok röpereje a visszatartó rugók erejét legyőzi s a súlyok kissé kifelé mozognak és ennek folytán a helytálló tok belső élével többé-kevésbbé érintkezésbe jönnek, minek következtében a forgó részre ható visszatartó erő is növekedik. A rugók hajlékonyságának fokozása céljából a rugók egy gyűrű segélyével megrövidíthetők vagy meghosszabbíthatók. Ezen gyűrű a fönti célból a rugókra csavarolható vagy azokon más alkalmas módon állítható be. A gyűrű természetesen a többi forgó résszel együtt forog. A centrifugális szabályozónak bármilyen kiviteli alakja könnyen úgy módosítható, hogy a forgó rész sebessége súrlódási ellenállások beiktatása, vagy a gépbe vezetett hajtóközeg mennyiségének változtatása, vagy pedig mindkettő által szabályozható legyen. A 25. és 26. ábrán föltüntetett fonó és cérnázó gépnél, melynél minden orsóegység egy előresiető és egy hátramaradó részből áll, egy középső (a) csatorna van alkalmazva, melyet a (b) fal két (c) és (d) kamrákra oszt. A (c) kamra a hajtóközeg bevezetésére, a (d) kamra pedig kifúvatásra szolgál. Az (a) csatornát alkalmas tartók horják, melyek közül a középső (67) tartó a (c) kamrába hajtóközeget szállító vezeték gyanánt képezhető ki, míg a szélső