39096. lajstromszámú szabadalom • Berendezés csövek sajtolására

míg az ismert berendezéseknél az egész tövist ki kellett cserélni vagy megfelelően meg kellett azt rövidíteni. Jelen találmánynak további és lényeges előnye az eddig ismert berendezésekkel szemben még az is, hogy mivel a lyukasztó dugattyúként működő tövist a lyukasztás alatt az izzó tömb nem melegíti föl túlságosan, merevebb marad és oldalt nem hajlik ki könnyen, míg az ismert berendezéseknél gyakran áll be az az eset, hogy az izzóvá lett lyukasztó merevségét elveszti, oldalt kihajlik és egyenletlen falú csövet szolgáltat, sőt a cső előállíthatóságát kérdésessé teszi. Tekintetbe veendő továbbá, hogy az ismert berendezéseknél a lyukasztás közben föllépő munkaellenállás az anyag kidudorodása folytán a sajtoló hengerben levő ellenállásból és a tövis egész kerületén keletkező ellenállásból összegeződik, míg jelen berendezésnél csak a sajtoló hengerben és a tövisfejen levő ellenállás jön számba, azaz jelen berendezés alkalmazása erőmegtakarítással is jár. A mellékelt rajz a berendezést hét sémásan rajzolt ábrában tünteti föl. Az 1. ábrán a sajtoló (a) henger, a földolgozandó (b) tömb, a sajtoló (c) dugattyú és az ezzel mereven összekötött (d) lyukasztó, illetve tövis van föltüntetve. A tövis mellső részére az (m) fejrész van föltéve. A sajtoló henger az (e) alaknyílással bír. Ha a sajtoló dugattyút és vele a lyukasztót előremozgatjuk, a tömb lyukasztásánál kiszorítandó anyag (f) dugó alakjában az (e) nyílásba lép (2. és 3. ábra). Az anyag nagy része a (h) nyíl irányában a sajtoló dugattyú felé tereltetik, miáltal a tömb magassága körülbelül (g) darabbal növekszik. Ezen darabon tehát az anyagot nem kell lyukasztani. Ha a lyukasztás be van fejezve és a sajtoló dugattyú a (b) fémtömeget elérte, akkor ezen tömeg a 4. és 6. ábrán föltüntetett módon eltereltetik és (i) cső alakjában kiszoríttatik. Emellett az (m) fejet az (f) dugóval együtt az utána nyomuló (i cső letolja, minek folytán csakis a (d) lyukasztó szerepel tövisként. A lyukasztó (m) része (n) munkaperemmel lehet ellátva, melynek a 7. ábrán föltüntetett módon az (e) nyílással egyenlő átmérővel kell bírnia. Az 1—4. ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál a lyukasztó a sajtoló dugattyúval mereven van összekötve, míg az 5. és 6. ábrákon látható foganatosítási alaknál a lyukasztó a sajtoló dugattyúban eltolható és külön mozgattatik. A külön hajtás folytán a lyukasztót, a mikor tövisként szerepel, a 6. ábrán föltüntetett módon csak annyira kell előretolni, hogy mellső része az alaknyílást érje. Hogy az (f) dugó képződése megakadályoztassék, azaz, hogy az anyag jobban kihasználtassák, az alakroást a 7. ábrán föltüntetett módon el lehet zárni. Ez esetben az alakmást csak abban a pillanatban nyitjuk ki, a mikor a cső képzése megkezdődik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés csöveknek és csőszerű üreges testeknek fémtömbből való előállítására, mely szerint a fémtömb egy munkamenetben először lyukasztatik és ezután üreges testté sajtoltatik, azáltal jellemezve, hogy a lyukasztás oly tövis segélyével eszközöltetik, mely mellső részén nagyobb átmérőjű fejjel bír. 2. Az 1. igényben védett berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a tövis vastagabb feje lazán van a tövis rúdjára helyezve és a keletkező cső által a tövisről letolatik. (1 rajzlap melléklettől.) -AU-AÍ 1ESZVÉNYTÁR3A6ÁG NVOMOÁJA 6U0APE8TEW