39095. lajstromszámú szabadalom • Tizes kapcsolási készülék számológépek és más effélék számára

2 — ereszték segélyével az (11) .fogaskerék tengelyével van összekötve, az (11) fogaskereket kilenc különböző sebességgel lehet forgatni, mintha az 1. ábrában kilenc különböző nagyságú (al) kerekünk volna. Ha az (ml) kereket jobboldal felé oly távolságban helyezzük el, hogy azt a kilenc kerék egyike sem forgatja, akkor (ml) keréksebessége 0. A 3—6. ábrákban egy fogaskerék szerkezetnek lényegében ismert elrendezése van föltüntetve a tizes kapcsolás számára. Minthogy az (al, a2, a3, 11, 12, 13) és (dl, (12, és d3) fogaskerekeknek ngyanannyi a fogszáma, mint az 1. ábrában föltüntettetteknek, azért a gép a kézi forgattyú elforgatása által a 379 számot (1, 2, 3, 4) stb.vel szorozhatja, mert (al, a2, a3) a kézi forgattyú tengelyén vannak megerősítve. Ezen berendezésnél a (dl, d2, d3) fogaskerekek nem képeznek a szárakerekekkel egy egészet, mint az 1. ábrában, hanem mindegyik (d) kerék egy kúpkerékkel áll összeköttetésben, míg az azzal szemben álló kúpkerék az (N) számkerékkel van összekötve. Az ezen két kúpkerék közti mozgásátvitelt az (e) kúpkerék eszközli, mely egy karon van elrendezve. Ezen kar a számláló szerkezet tengelyén ágyazott csőből ágazik ki, mely a (g) fogaskereket is hordja. A tizes átvitel az (N2) számkerékről az (N3) számkerékre azáltal eszközöltetik, hogy az (N2) számkerék bal oldalán a két (t2) foggal ellátott (T2) korongot (6. ábra) hordja, mely fogak, ha az (N2) keréken a 9. szám 0-ra váltandó át, egy nyola foggal biró kis (h2) fogaskereket 1

U fordulattal elforgatnak. A tizenhat foggal ellátott (i3) kerék segélyével a tizenhat foggal biró (g3) kerék (20) fordulattal forog el. Ekkor az (e3) kúpkerék az (N3) kereket Vio fordulattal forgatja el, tehát a tizes szám átvitetik. Ezen átvitel akként is történhetik, hogy az (N3) kereket (a3) fogaskerék forgatja. Minthogy ezen, az (a3) fogaskerékről jövő mozgásnak nem szabad a számolókészülék azon részére hatni, mely a (3)-tól jobbra esik, azért a (h2) kerekek szerkezete a valóságban valamivel eltér az eddig említett ábrákban látható szerkezetétől. Van ugyan nyolc foguk, amint arról szó volt, csakhogy a baloldali félrészükön, míg a jobboldali kerékfélen C3ak négy foggal bírnak, mikánt ez világosan és nagyobb léptékben a (7a) ábrán perspektivikusan van föltüntetve. A nyolc foggal ellátott kerékfél úgy hat amint említettük, míg a jobboldali négy foggal ellátott kerékké megakadályozza, hogy az (i) fogaskerék a (h2) fogaskereket hajtsa, minthogy a fogak, amint az különösen a (7c) ábrán világosan látható, a (T2) korong kerületére támaszkodnak, mely berendezés egyébiránt ismeretes. A gyakorlat már most azt mutatja, hogy ha több mint öt számkereket alkalmazunk, a számos fogaskerék közötti holt járás következtében több számbelyen átmenő tizes átvitel már nem megy végbe helyesen. Hogy ezen holt járást megszüntessük, a jelen találmány szerint a következő berendezés van alkalmazva. Minden egyes (g2, g4 . . ..) kerék számára a kerület mellett (v2, v3 ....) kerék van elrendezve (8. és 9. ábrák), melyek a (g2, g3 . . ) kerekekbe kapaszkodnak. A (v2, v3) kerekek az (u) tengelyen lazán ülnek, csakhogy pld. a (v3) kerék egy helytálló és egy laza korong között az (s3) csavarrúgó segélyével rögzíttetik, akként, hogy (v3) kerék súrlódás útján menesztetik, ha az (u) tengely forgattatik, ami az (x, y, z) fogaskerekek segélyével a kézi forgattyú tengelyéről eszközölhető. Az (u) tengely már most oly nagy sebességgel forgattatik, hogy a (g3) kerék föltéve, hogy a (v3) kerék a tengelyhez megerősítve volna, gyorsabban, például kétszer oly gyorsan forgattatnék, mint midőn a forgatást (i3)-ról eszközöltük volna. Ha azonban (v3) a tengelyen szorosan volna elrendezve, akkor a gép eltörnék. Ez okból a (v3) fogaskerék, miként már említettük, lazán ül a tengelyen úgy, hogy csak súrlódással menesztetik és (g3)-at gyorsabban forgatni törekszik, mint mikor (i3)-ból kiindulva hajtatnék meg. Ezáltal az (i3) és (g3) fogaskerekek közti holt járás meg van szüntetve anélkül, hogy a gép eltörnék, mint-