39087. lajstromszámú szabadalom • Újítások önműködő kézi lőfegyverek závárzatán

- 4 -ben az ütőszög tovább halad előre s a töltényhez ütközik és azt elsüti. Eközben a (h) zárófej (n) hornyai az (o) kakast a (p) csapok körül úgy forgatták el, hogy a (q) harántcsap a zároló alsó oldala felé emelkedett. A lövés megtörténte után a cső a zárolóval együtt visszafut, minek következtében az (o) kakas a szekrény (r) helytálló ütközőjével találkozik és kezdőhelyzetébe tér vissza, a (h) zárófejet pedig a pofák közül kihúzza. Ezalatt az (s) hüvely a (p) csapok nyomása alatt (t) rézsútos lapjaival a pofák (u) lapjaira nyomódik és a pofákat összezárja úgy, hogy a zároló eredeti alakját veszi föl. Ezen pillanatban az (e) henger a (j) rúgó hatása alatt (v) karimájávál a pofák félköralakú (z) kivágásaiba lép a zárolót kezdőhelyzetében tartja. A cső visszafutása most megszűnik, mivel a cső (x) harántléce a szekrény (r) ütközőjével találkozik, azonban a zároló a benne rejlő eleven erő folytán még tovább fut hátrafelé, míg csak a töltényvonó horga az üres hüvelyt ki nem dobja. A (h) villa a (w) rugót a visszafutás alatt összenyomta s a rúgó visszahatása a csövet és zárolót a töltésnek megfelelő helyzetbe vezeti vissza, minek folytán a zároló új töltényt tol a csőbe s a fegyver újra elsüthető. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kézi lőfegyverekhez való zároló, mely az automatikus működéshez szükséges összes alkatrészeket magában foglalja, jellemezve a zároló mellső részét alkotó s a (g) töltényvonó segélyével összetartott két szimmetrikus (e) pofa s az ezek üregében elrendezett és a (j) ütőrúgóval ellátott (m) ütőszöget körülvevő (c) henger, továbbá a zároló hátsó részét alkotó s az (m) ütőszögre csavarolt (h) zárófej és az ennek vezetésére szolgáló (s) hüvely, valamint egy (o) kakas által, mely az (s) vezető hüvelyt a (h) zárófejjel oly módon köti össze, hogy ezen két rész egymáshoz képest eltolódhat. 2. Az 1. igénypontban védett zárolónak egy foganatosítása, jellemezve azáltal, hogy a négyszögletes hasábot alkotó (e) pofák hátul fecskefark alakú (12) rézsútos bordákban végződnek, melyeknek fölvételére az (s) vezető hüvely elül lerézselt (t) falaiban (19) ágyak vannak kiképezve. 3. Az 1. igénypontban védett zárolónak egy foganatosítása, jellemezve azáltal, hogy az (o) kakas (p) forgáscsapjai az (s) vezető hüvely (17) hasítékaival, (20) vezető csapjai pedig a (h) zárófej húrtalp alakú hátsó részének a fegyvercső hosszirányára merőleges (n) hornyaival kapcsolódnak. 4. Az 1. igénypontban védett zárolónak egy foganatosítása, jellemezve azáltal, hogy a (h) zárófej két oldalán négyszög keresztmetszetű (15) vezető bordák nyúlnak végig, melyek az (s) hüvely oldalfalainak (18) hasítékaival kapcsolódnak. 5. Az 1—4. igénypontokban védett zárolónak egy foganatosítása, jellemezve azáltal, hogy az (e) pofák oldalain (10) bevágások vannak kiképezve, melyek egy (k) villa (11) kampóinak fölvételére szolgálnak, ahol ezen villa két összefoglalt lemezből áll s ágai egy (w) tekercsrugót vesznek körül, mely a zárolót a visszalökés után a villa segélyével előre húzza. 6. Az 1—5. igénypontokban védett zárolónál egy töltényvonó, jellemezve egy (k) lemez által, melynek alsó oldalán a (c) henger (5) vezető hornyával kapcsolódó (13) borda, mellső végén pedig két (f) csap van elrendezve, melyek az (e) pofák megfelelő lyukaiba illesztetnek oly célból, hogy a pofákat összetartsák s amellett azok elfordulását lehetővé tegyék. 7. Az 1—5. igénypontokban védett zárolónál egy tölténytoló szerkezet, jellemezve az ágyszekrény (24) bordái között vezetett s ("25) orral ellátott (23) lemez és egy (26) lemezrúgó által, mely a tölténytár rögzítésére szolgáló (29) nyúlvánnyal és (28) nyomógombbal van el-