39026. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos berendezéseknek káros túlfeszültségeknek ellenében való védelmére

Megjelent 1W7. évi június hó 20-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 89026. szám, VIL'g. OSZTÁLY. Berendezés elektromos berendezéseknek káros túlfeszültségek ellenében való védelmére. ALLGEMEINE ELEKTRICITÁTS GESELLSCHAFT CÉG BERLINBEN. Bejelentésének napja 1906 augusztus hó 14 ike. Elsőbbsége 1906 január 2-ával kezdődik. A jelen találmány tárgyát képező berendezés célja, hogy elektromos berendezéseket káros túlfeszültségek 'ellenében megvédhessünk. Eddig ezt általában úgy érték el, hogy ~ védendő berendezést, illetőleg vezetéket szikrahézag közbeiktatásával a földdel hozták összeköttetésbe* Az átütő feszültség nagyságát ekkor a szikrahézag hossza adta meg. Miután azonban valamely szikrahézag átütő feszültsége nem csupán elektródáinak egymástól való távolságától függ, hanem a hőfoktól, a levegő nedvességtartalmától, a sugárzástól és nagymértékben az elektródafölületek tisztaságától is, ezért e beállítás csak nagy határok között volt lehetséges. Az átütésnél keletkező fényívet különleges berendezések segélyével el kellett oltani. Azt is javaslatba hozták már, hogy az elektródákat mozgathatóan rendezzék el, még pedig úgy, hogy bekövetkező túlfeszültség esetén azok kölcsönös elektrostatikus vonzóerők befolyása alatt annyira közeledjenek egymáshoz, hogy feszültségkiegyenlődés jöjjön létre, mire azok eredeti helyzetükbe térnek vissza. Azonban ezen, villámhárítók gyanánt adott védőberendezések alig találtak eddig gyakorlati alkalmazásra. A jelen találmány értelmében ezen védőberendezést jelentékenyen javíthatjuk és igen hatályossá tehetjük azáltal, hogy a két elektróda közül legalább is az egyiket egy, a közelben elrendezett és az elektródával vezető összeköttetésbe hozott, helytálló vagy szintén mozgó lemez vagy hasonló segélyével való elektrostatikus taszító hatásnak vetjük alá. Ez esetben a mozgó elektródára nagy erő hat és ennek megfelelően annak egyes helyzetei feszültség nélküli állapotban, továbbá normális feszültségnél, végül túlfeszültségnél jobban eltérnek egymástól, mint egyébként, az elektriódák távolsága normális feszültségnél nagyobb lesz. Ez rendkívül fontos. Először is nagyobb elektróda távolságnál a készítésnél előforduló elkerülhetetlen pontatlanságok aránylag csekélyebb befolyással vannak, a beállítás tehát pontosabb. Másodszor a keletkező fényív gyorsabban és biztosabban szakíttatik szét, ha az elektródák bekövetkezett kiegyenlődés után egymástól még jobban eltávolodnak. Harmadszor idegen testek (rovarok) által za-