39017. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos váltó és jelzőállító készülékek és effélék biztosítására

segélyével elágaztatott vágánybiztosító berendezéséhez tartozó áramkör lefolyását tünteti föl. Az ábrázolt kapcsolatban (Tzl) és (Tz2) biztonsági kapcsolókészülékek foglalnak helyet, melyek egymással sorosan, az (A') váltóállítókészüléknek (Sz) biztonsági kapcsolókészülékével pedig párhuzamosan vannak kapcsolva. Tegyük föl, hogy a vonat haladási irányában előbbfekvő állomás tisztviselője a a (Tzl) biztonsági kapcsolókészüléket a föltüntetett (-{-) helyzetbe állította át és az érkező vonat a III. számú vágányútra volna vezetendő. A (Sz) vonalválasztó az 1. ábrán föltüntetett kontaktusokon kívül még a (34, 35, 37) megszakításokat (kontaktusokat) is zárja. A (30, 31, 33) kontaktusok (lásd 4. ábra) az 1. számú vágányúthoz tartoznak. Miután az (Sch) bejárati-kapcsolót, zártuk, a következő áramkör jön létre: az áramforrás (—) sarka, a (Tzl)-nek (e) emelője, (a) kontaktus, (Sch) bejárati-kapcsoló, (Sz)nek (34) kontaktnsa, (A') váltóállítókészülék (i) kapcsa, (f) emelő, (b, c) kontaktus, (h) kapocs, (Sz)-nek (35) kontaktusa, (XI) közlekedési vonalhiztosító-kapcsolókésziilék, (ez megfelel az 1. ábrabeli (X) készüléknek); innen aztán az áram lefolyása olyan, mint az 1. ábrán. Az (A') állítókészüléket átállítás ellen különleges biztosító-kapcsolókészülékkel biztosíthatjuk. Ha a (Tz2) biztosító-kapcsolókészülék átállítása által egy a másik irányból jövő vonat jeleztetik és az ugyancsak a szabad III. sz. vágányútra volna vezetendő, akkor az áram lefolyása a következő: Az áramforrás (—) sarka, a (Tz2) (e) emelője, (Sch) bejárati kapcsoló, (Sz) vonalválasztó (37) kontaktusa, (A') állítókészülék (g) kapcsa, (e) emelő, (a) kontaktus, (1) tekercs és (+) sarok. (A') állítókészülék átállíttatik és az áram az (e) emelőn, (b, c) kontaktuson (Sz) vonalválásztó (35) kontaktusán keresztül (Xl)-hez folyik és innen tovább, úgy mint az 1. ábrán. Ha a közlekedésivonalat beállítottuk, az (XI) készüléket a(—) helyzetbe állítjuk át; az ekkor föllépő áram iránya a következő: (XI) készülék (e) emelője, (b) kontaktus, (Tzl), ill. (Tz2) készülék (l) tekercse, (+) sarok; ezáltal a (Tz2) készülék ismét (—) helyzetbe állíttatik át, mire újabb lecsengetés következhetik. Általánosabban kifejezve tehát a 4.-ábrán látható kapcsolásnak lényege abban áll, hogy az egymáshoz párhuzamosan kapcsolt (Tzl és Tz2) biztosító kapcsolókészülékek a (w6) váltó (A') állítókészülékeinek (St) biztosító-kapcsolókészülékeivel sorba vannak kapcsolva, még pedig az összeköttetés olyan, hogy (St) biztosító-kapcsolókészülék az (A') váltóállítókészülék által eszközölt átállításával mindkét vezetéket megszakítja, melyek az (A') állítókészülék átállítására szolgálnak, míg a (Tzl, Tz2) biztosító állítókészülékek mindegyike az (St) biztosító-kapcsolókészülék közvetítésével létesített átállításuk után az (A') váltóállítókészüléknek azon vezetékét szakítja meg, amely azelőtt ezen váltóállítókészüléket átállította, A (Tzl, Tz2) biztosító-állítókészülékek visszaállítása az előző állomás által eszközölt lecsengetés útján jön létre. Az (St) készülék visszaállítása a váltó mögött elrendezett (ml4) kontaktus által történik. A biztosító-kapcsolókészülék ezen elrendezése által elérjük, hogy a váltó csak a kijárati állomásról történt lecsengetés után állítható át és pedig csakis a megkívánt irányban. Másodízben a váltó csakis akkor állítható át, ha az első vonat az (ml4) kontaktus fölött már áthaladt. A 4. ábra továbbá a fönt ismertetett áramköröknek megfelelően oly állomások kapcsolási sémáját is föltünteti, melyek több összefutó, ill. szétágazó vágánnyal (szakasszal) bírnak. Minden egyes szakaszhoz egy-egy (Tzl, Tz2) kapcsolókészülék van elrendezve, mely minden egyes (X, XI) biztosítókapcsoló-késziilékkel az ezen irányban haladó vonatok közlekedési vonalaihoz külön-külön sorba kapcsolható és ezáltal azzal oly összeköttetésben áll, hogy a közlekedésivonal-biztosító kapcsolókészülék pl. az (X) a szakaszbiztosító-kapcsolókészülék pl. (Tzl) közvetítésével létesített átállítása