39008. lajstromszámú szabadalom • Készülék elektromos vezetékeknél föllépő áramveszteségek jelzésére és elkerülésére

— 2 — (4) mutató megerősítve, mely mutató szabad vége az (5) skála fölött mozoghat. Az (5) skála közepén van iá nullpont. A (2) cséve tekercselése két drótból áll, melyek egymástól el vannak szigetelve és cérnaalakúan összesodorva úgy, hogy azok kábelt képeznek, melyeknek (8) burkolata a (6) és (7) drótokat körülveszi. Ha e drótok közül az egyikben az áram bizonyos irányban halad, úgy a mágnes és ezzel a mutató az áram iránya szerint az egyik, vagy másik irányban kitér. Ha a másik drótban ellenkező irányú áram folyik, akkor a mutató ellenkező irányba tér ki. Ha most mindkét drótot egymással ellentétes irányú áram járja át, úgy a mutató nem fog kitérni, — föltételezve, hogy a két drót meneteinek távolsága, valamint száma ugyanaz — mivel a két drótban lévő két áram egymást egyensúlyban tartja. Ha ellenben a két áram nem egyenlő egymással, úgy a mutató elfordulási iránya azon dróttól függ, melyen át a nagyobbik áram halad és a kitérés nagysága azon áramfölöslegtől függ, melyet az egyik drót a másikkal szemben fölmutat. Minthogy azonban a két drót egymás körül csavarodik, azoknak a mozgó résztől egyenlő távolságban való elhelyezése lehetséges úgy, hogy azoknak attól való középtávolsága állandó és a kitérés az áramok különbsége szerint váltakozik. A két vezetőik a csévén kívül a tekercselés végén túl is van összesodorva és végeikkel a (9 10 11 12) szorító csavarpólusokon feküsznek föl. A (9 10 11 12) szorító csavarpólusok az (1) tok fenekén elrendezett (13 14) szigetelt lemezeken vannak megerősítve. A leírt műszer hathatós áramveszteségjelző. Ha ugyanis a műszert úgy kapcsoljuk az áramkörbe, hogy a pozitív vezető teljes árama, vagy annak csak egy meghatározott törtrésze megy a (6) drótba és a negatív vezető teljes árama, vagy annak csak egy meghatározott törtrésze a (7) drótba folyik (miközben a két áram lefolyása ellentétes irányú), úgy kitérés addig nem lesz, míg a munkaviszonyok rendesek. Ha azonban az egyik vezetékben áramveszteség lép föl, az egyensúlyi állapot megszűnik. A (6) és (7) drótokon átfolyó áramok közt különbség mutatkozik és a mozgó rész egyik, vagy másik irányba tér ki, aszerint, amint a veszteség az oda-, vagy visszavezető vezetékben lép föl. A leírt készülék még úgy is rendezhető be, hogy az nemcsak az egyik vezetékben föllépő áramveszteségeket jelzi, hanem a további veszteségeket elkerüli. Ily készülék van a 2. és 3. ábrán föltüntetve. A (3) mágnest viselő tengelyen van a (3) mágnessel párhuzamosan a cséve fölött egy második (20) mágnes elrendezve. A (21) keretrúdon (22) tartók segélyével függ a (23) sín, melyen a (24) csapágytartók vannak megerősítve. A (24) csapágytartók és a (23) sín között vannak a (25) mágnesek ágyazva, melyek közül mindegyik egyik végén két kontaktuspecket visel. A (23) sín mindegyik végére van egy (26) kar szigetelten megerősítve. A (23) sín oldalán vannak a (27) szárnyak ugyancsak elszigetelten megerősítve. A (26) karok és a (27) szárnyak a (25) mágnesekkel való kontaktus képzésére egy-egy kontaktuspecekkel vannak ellátva. Az cda-vagy visszavezető vezeték egyik vezetőjében most gyönge áramveszteség léphet föl, melyre figyelmeztetendő, de amely nem oly lényeges, hogy evégből az áramkört megszakítanak. Emellett a két tekercsben az áramerősségben különbség mutatkozik, miáltal a (3) mágnes és ezzel a (20) mágnes elfordul. Föltételezzük most, hogy az elforgás olyan, hogy a (20) mágnes a (w—x) vonal által jelzett helyzetbe kerül. A (25) mágnesek úgy vannak polarizálva, hogy azoknak a (20) mágnes közelében fekvő végei ugyanazon polaritással bírnak, mint | ezen mágnes velük szemben fekvő pólusai. : A (20) mágnesnek a (\v—x) vonal által jelzett irányba való elforgatása által a (25) mágnes mozgattatik. A 2. ábrának baloldalán lévő (25) mágnese most úgy fordul el, hogy az egyik kontaktuspecek a baloldalon lévő (26) karral érintkezik. Az