38987. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék haszongázok előállítására szénhydrogénekből

- 3 -sítve és ezen tolórudak mindegyike egy-egy hozzátartozó (il) illetőleg (i2) bütyökkorongra fekszik, melyek a géperővel hajtott (o) tengelyen ülnek. Mint a 7. ábrából világosan látható, az (il) és (i2) bütyökkorongok egymáshoz képest úgy vannak eltolva, hogy az egyik rendszer mindig a karburáló folyadék fölötti térben tartatik, míg a másik ugyanekkor a folyadékba merül. A bütyökkorongok kerületük tetemes részén az (o) tengellyel koncentrikus körfölülettel bírnak úgy, hogy a korongrendszer nem mozog, ha az (fl) illetőleg (f2) tolórudak a bütyökkorongok ezen részére fekszenek. Az átkapcsolás lehetőleg gyorsan történik, mimellett a bütyökkorongoknak egymáshoz képest megfelelő eltolása útján gondoskodhatunk arról, hogy a folyadékba merülő korongrendszer előbb emeltessék föl, semmint a másik rendszer sülyesztetik úgy, hogy a folyadék fölötti térben állandóan ellenállások vannak és a levegő sohasem mehet szabadon keresztül, miáltal az karburálás nélkül nem kerülhet ki a készülékből. A bütyökkorongok a korongrendszereket emelik, míg lesülyedésük saját súlyuk vagy rúgók hatása alatt megy végbe. Míg az eddig ismertetett foganatosítási alakoknál az ellenállásokat korongok alkották. melyekben finom egyenes irányú furatok vannak, addig a " 9—11. ábrák azt mutatják, hogyan helyettesíthetők a különálló furatok gyűrűalakú hasítékokkal. A 9. ábra ilyen készüléket hosszmetszetben, a 10. ábra pedig keresztmetszetben mutat, míg a 11. ábra a gyűrűalakú hasítékoknak különösen célszerű elrendezését mutatja. A (t) tartály légbevezető csőtoldata itt is (e) vei, a karburáit levegő elvezetésére szolgáló csőtoldat pedig (a)-val van jelezve. Az (u) hajtótárcsával ellátott (w) tengely körül egymás mögé iktatott ellenállási elemek egy sorozata van elrendezve, melyek mindegyike több koncentrikus gyűrűből áll, amelyek alkalmas bordák vagy más effélék útján lehetnek egymással összekötve. Az egyes (s) gyűrűk nem fekszenek szorosan egymásra, hanem közöttük szűk (k) hasítékok vannak, melyeknek bősége körülbelül megfelel az előbb ismertetett foganatosítási alaknál alkalmazott (k) furatok bőségének (a rajzon a hasítékok bővebben vannak föltüntetve, mint ahogy a valóságnak megfelel). A gyűrűs korongok alul a karburáló folyadékba merülnek és a (w) tengely forgásánál a (k) gyűrűalakú hasítékoknak mindig új és új részei kerülnek a levegő útjába, mely azokon keresztülhatol és az azokhoz tapadó karburáló folyadék a keresztüláramló levegőnek adatik át. Ha a készüléket mechanikai működtetés nélkül akarjuk használni, úgy a bemerülés helyett permetezéssel dolgozhatunk, mely célra a (t) tartály fölött az (x) permetezővezetéket rendezzük el, amelytől egyes (y) furatok a (t) tartályon át és az (s) gyűrűkorongok közé vezetnek. A karburáló folyadék jó vezetése céljából az (s) gyűrűkorongok külső gyűrűit célszerűen lerézseljük, amint a 9. ábrában látható. Míg a 9. ábra szerint az egymásra következő ellenállási rendszerek megfelelő hasítékai egyenlő sugárral bírnak, addig a 11. ábra szerint a hasítékok egymáshoz képest el vannak tolva, hogy a levegő zeg-zugban legyen kénytelen haladni. Ahelyett, hogy az ellenállási elemeket egyes külön gyűrűkből állítanék össze és így minden ellenállási elemben több egymástól elválasztott köralakú hasítékot létesítenénk, úgy járhatunk el, hogy egy kb. a 9. ábra szerinti gyűrűk szélességével bíró szalagot csigaalakúan fölcsévélünk úgy, hogy a csiga egyes tekerületei között szintén csigaalakú hézag marad. Ha az ilyen elemek egy sorozatát forgatható tengelyen elrendezzük, úgy igen jó karburáló hatást érünk el, minthogy a csiga nemcsak kívül és a hasítékok falain nedvesíttetik meg, hanem forgásnál mindig bizonyos mennyiségű karburáló folyadékot emel föl a tartály alsó részében levő készletből és a levegő ezzel a folyadékkal is kénytelen közvetlen érintkezésbe jutni. Az ismertetett foganatosítási alakokból