38985. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék egy pergettyűkészülék előnyomulásának, a földrajzi szélesség szerint való beállítására és a forgástengely helyzetének időnkénti kiigazítására

— 6 -zett polaritása a (43 44) magoknak a (23) és (24) tekercsek általi egyidejű mágnesezése folytán az egyik póluson erősbödik, míg a másikon gyöngül úgy, hogy a (25) horgony mindig az egyik vagy a másik oldal felé vonzatik, aszerint, amint a (12), vagy a (13) pecek zárta az áramkört. A berendezés következőképen működik: Tegyük föl, hogy a (26 27) tekercsek gerjesztésénél az (50 51) pólusok mindig északi mágnességet kapnak. Tegyük föl továbbá, hogy a forgástengelynek baloldalon való lesülyedésénél (3. ábra), amidőn a (12) pecek a (14) higanyedénybe merül, a (16) kilincskerék, illetve a (6) tengely baloldal felé forgatandó, hogy a szükséges eleválást kapjuk. Ez esetben a (23) és (24) tekercseknek az (52) póluson északi mágnességet és az (53) póluson déli mágnességet kell gerjeszteni. Ezután a (26) tekercs által az (50) pólusnál előállított északi mágnesség a közös (43) mag (52) északi pólusa által influentált déli mágnesesség folytán gyöngíttetik, míg a (27) tekercs által gerjesztett (51) északi pólus az (53) déli pólus által influentált északi mágnesesség folytán erősbíttetik, miért is a horgonyt az (51) pólus magához húzza és így a (16) kilincskerék balra elforgattatik (6. ábra). Ha az áramot nem a (12) pecek, hanem a (13) pecek zárja, akkor az ellentétes folyamat következik be. Az alábbiakban még a (30) és (47) tekercsek működése van megmagyarázva, mely tekercsek a (14) és (15) higanyedényeket tartó (31) és (48) magokat veszik körül. Ezen elrendezésnek oly működést kell kifejtenie, hogy a forgástengelynek egy meghatározott értékkel való sülyedésénél a reakciómozgás bevezettessék és azután addig folytatódjék, míg a forgástengely kezdeti helyzetébe visszatért. Ezen pillanatig a (25) horgonyra folytonosan vonzást kell kifejteni. Ennek megfelelően a föladat abban áll, hogy a (23) és;

(24) elektromágnesek áramköre azon pillanatban zárassék, melyben a forgástengely bizonyos értékkel lesülyedt és hogy ezután az áramkör mindaddig zárva tartassák, míg a forgástengely pontosan ugyanazon értékkel visszamozgott. E célra a (14) és (15) higany edények nem helytállóan vannak elrendezve, hanem (31, 48) elektromágnesmagokra vannak szerelve, melyek a hozzájuk tartozó (30 47) elektromágnesek gerjesztésénél fölemeltetnek és mindaddig fölemelve maradnak, míg a tekercsek gerjesztése tart. Emellett a magok pontosan ugyanazon darabbal emeltetnek, mint amellyel a (12) vagy a (13) peceknek le kell sülyednie, mielőtt a kiigazító mozgás megindíttatik. A (30 47) tekercsek a (23), illetve (24) elektromágnesek áramkörébe vannak bekapcsolva. Ha tehát ezen áramkörök egyike, a (12) vagy a (13) kontaktuspeceknek a higanyfölületbe való ütközése által záratik, akkor, eltekintve a függélyes (6) tengelyre forgató nyomatékot kifejtő elektromágneses hajtóberendezés fönt leírt folyamatától, a (30), illetve (47) tekercs is gerjesztetik és az illető maganynyira fölemeltetik, hogy a kontaktuspecek ezután ugyanoly úton marad a higanyba merülve, mint amelyen előzőleg lesülyedt, hogy a higany fölületét elérje és így az áramkört zárja. Ha ezután a reakciómozgás bekövetkezik és ennek megfelelően a (12), illetve (13) kontaktuspecek ismét emelkedni kezd, akkor a kontaktuspecek a higannyal érintkezésben marad úgy, hogy az áramkör zárva tartatik, mire a reakciój e lenségek addig folytatódnak, míg a kontaktuspecek ugyanazon darabbal visszamozgott, mint amellyel előzőleg lesülyedt. Az áramkör tehát csak azon pillanatban záratik, melyben a forgástengely eredeti helyzetébe visszatért, amikor is a reakciójelenségek megszűnnek és a forgástengely helyzetében marad. Magától értetődik, hogy a (17) kilinccsel fölszerelt elektromágneses hajtóberendezés sokféleképen módosítható; ép úgy, megváltoztatható azon kapcsolás is, mely az elektromágnesek kivánt gerjesztését létesíti. Végül a (30) és (47) tekercsekkel és a mozgatható, a higanyedényeket tartó ma-