38889. lajstromszámú szabadalom • Gőzkazántápláló berendezés

_ 4 ~ (36) zárószeleppel van ellátva, míg a (34) cső hasonló (37) szeleppel és egy (38) ki­fúvató szeleppel bír, melyet a (3) gőzkúpban uralkodó gőznyomás működtet. Az előmele­gítőből kiinduló (40) csőbe (39) kifúvató­szelep van iktatva s azonkívül a cső (41) zárószeleppel van ellátva. Az előmelegítő fenekén egy (42) cső halad át, melynek egyik vége kissé az elő­melegítőbe nyúl, másik (43) vége pedig szintén az előmelegítő fenekén van átvezetve s annak normális vízállása fölé emelkedik. A (42) csőben víz kering s a cső két vége közé az elégetőkamra (45) hamugödrében (44) csőtekercsek vannak iktatva. Azonkívül a (42) cső az előmelegítő és a (44) tekercsek között (46, 47) zárócsapokkal van ellátva, melyeknek segélyével az előmelegítő és a (44) tekercsek között az összeköttetés a szükséghez képest megszakítható és ismét helyreállítható. A (42) csővel (48) vízvezeték áll összeköttetésben, melynek szabályozására a (49) csap szolgál. A kazán (50) vízállásmutatóval van ellátva, mely az (51) feszmérővel közlekedik, míg az előmelegítőből egy (52) cső indul ki, melyen keresztül az előmelegítő tartalma lebocsátható. Ha ezen kiviteli alaknál az előmelegítő vízzel van töltve s a (46, 47) csapok nyitva vannak, akkor a víz a (42) csőben és a hamugödör (44) csőtekercseiben keringeni fog s eközben fölmelegedik. Az előmelegítő­ben lévő víz hőmérsékének további fön­tartására a (2) kürtőn távozó égéstermékek szolgálnak, A (3) gőzkúpból a (34) csövön keresztül az előmelegítő gőzterébe bocsátott gőz nyomása a víz súlyával összeműködve a vizet a kazánba szorítja s egyúttal a víznek a (42) csőben való keringését is elősegíti. Az előmelegítőben túlmagas nyomás föllépését a (39) biztosító-szelep akadályozza meg. A (42) csőben keringő víz mennyisége a (46, 47) csapok segélyével szabályozható, míg az előmelegítőből a kazánba bocsátandó víz mennyiségének szabályozására a (36) csap szolgál. A (3) gőzkúpra (53) biztosító-szelep van szerelve, mely a kazánban túlmagas nyomás föllépését megakadályozza, ha a gőz nem távozhatnék az előmelegítőbe. A fölös gőz minden esetben a víznek a kazánba való szorítására használtatik föl. A nyomás alatt álló tápvíz a túz kioltására is fölhasználható, mely célból az előmelegítő fenekébe egy (a) csap van erősítve s ezen csaphoz (b) tömlő csatlakozik (1. ábra) úgy, hogy a kazánba vezető vízcsövet elzárva s az (a) csapot megnyitva, a víznek az előmelegítő­ből való kiszorítására a gőznyomás teljes erejét fölhasználhatjuk. A 4—7. ábrákon a találmánynak moz­donyon való alkalmazása van föltüntetve, A (61) mozdonykazán (62) tüzelőkamrával, (63) hamuszekrénnyel, (64) tűzcsatornákkal. (65) füstkamrával, (66) kürtővel, (67) szer­kocsival, (68) gőzkúppal és (69) hengerekkel van ellátva. A (67) szerkocsin a (70) tápvíz tar tány mellett (71) póttartányok foglalnak helyet, melyek a (72) csövön keresztül a (70) fő­tartánnyal közlekednek. A (72) csőbe oly szelepek vannak iktatva, melyek a (71) tar­tányokból eredő nyomások hatása alatt záródnak. A (68) gőzkúpot a (70) tartány­nyal a (73) cső köti össze, mely a tartány fenekén áthaladva, a víz fölszíne fölé emel­kedik. A (73) csövön bebocsátott gőz a vizet előmelegíti s nyomása folytán a (71) mele­gítő tartányokba szorítja át, melyekbe a kazán gőzterével közlekedő (74) csövön ke­resztül szintén gőz bocsáttatik úgy, hogy a (71) tartányokban lévő víz is melegíttetik és nyomás alatt áll. A (73, 74) csövekbe (75, 76) zárócsapok vannak iktatva s a (74) csőnek a (71) tartányokba vezető elágazásai (77) csapokkal vannak fölszerelve, melyek lehetővé teszik, hogy mindkét tartányba vagy pedig csak az egyikbe legyen gőz vezethető. A (61) kazán fölső részét (78) köpeny veszi körül (6. és 7. ábra) s a kazán és köpeny között (79) víztér van hagyva. A (62) tüzelőkamrán és a (63) hamuszekrényen (80) vízcsövek haladnak át, melyeknek végei a (79) víztér átellenes oldalaiba torkolnak. A (80) csövek (81) zárócsapokkal vannak ellátva. Azonkívül a (79) víztér két átellenes

Next

/
Thumbnails
Contents